Kassák Lajos: Advent van

Advent van, s átjárja lelkem a szeretet és az emlékezés. Rájövök ismét – tán ezredszer –, hogy szépen élni gyakran túl kevés. Szeretni szóban és tettekben, hinni, remélni szüntelen. Táplálni kell mosollyal, öleléssel, hogy emléked hibátlan legyen.   Most visszarepülök...