Gyuri ismét kitett magáért,
Mindenki jól járt, aki ráért.
Szombat délután Magyar Zene Háza
Rég óta készültünk a ligeti sétára.
Vegyesen érkeztünk Északról és Délről
Jól éreztük magunkat a baráti együtt léttől.
A hangdómban kellemes félhomály, padok és babzsák
Hangeffektusok feszegetik az érzékeny dobhártyát.
Rámborul a kupola
Eltörpülök alatta
Lüktető fények, hanghullámok,
Forogni látom köröttem a világot.
Moholy Nagy, hangszerekkel kombinálva
Szokatlan a vízzel telt hangtál látványa.
Statikus zörej, fehér zaj
Audiovizuális elmebaj
A lágy dallamot szeretem,
Kegyelem!
Fél óra multán kissé szédelegve
Élményen töprengve várunk vezetőnkre.
Kellemes zsibongás az aulában,
Nagy a tolongás, szombat délután van.
Késedelem nélkül érkezik Bartucz Edina
Ismerős számára az épület minden zeg-zuga.
Kívülről haladtunk befele,
Alaposan vehessünk mindent szemügyre.
Különleges a tető,
Lyukas sajtra, vagy gombakalapra emlékeztető.
Felszín alatt vasbeton, felette üveg-acél,
Hogy elbírja a terheket,
mit a tervező tervezett,… ez a cél.
Az egész épület belesimul a tájba,
Így vált valóra Fujimotó álma.
Tág terek, ablak a világra,
Mintha az ember erdőben sétálna.
Közben finom hangolás,
Kitűnő akusztika
Ez maga a csoda!
Lebegő lépcsők, gyorsliftek,
Sokan voltak, kik a megvalósításában hittek.
Magunk is látjuk, nem lehet kétséges
Az emberi elme mi mindenre képes.
Edina figyelmét semmi sem kerülte el,
Mindent elmesélt mit az épületről tudni kell.
Végül egy bónusz, öröm a köbön,
A mínusz kettes szinten két virtuóz hegedűs “elhúzza a nótánk”,
Ámulva gyönyörködőm.
Árad a muzsika a búcsú percei alatt
“Egy este a székelyeknél”
Visszhangozzák a hófehér falak.
Jó lenne még néha ide visszatérni,
De a “szomszédoknál” is van mit megnézni.
Lancendorfer Krisztina
Az épület bejárását a Városi Kultour atyja, Cseh György szervezte.
