Felteszem, kevesen tudják, hogy az egészségügyben létezik irányított véradás. Műtétre várók időpontját jelentősen előbbre hozhatja, ha valaki konkrétan az ellátandó javára ad vért.

Így történt ez két klubtársunk esetében, akik közül Csík Bálintnak (Fővárosi Klub) Gampe Tibor (Dunakanyar Klub) ajánlotta fel vérét.

Ami előéletüket illeti, mindketten fiatal koruk óta rendszeres véradók: Bálint hajdan a Pénzügyminisztérium által szervezett – amely felügyelte anno a Vám- és Pénzügyőrséget – évi két kitelepülésen, Tibor pedig a Határőrség hasonló szervezésében nyújtott segítséget az egészségügynek és a rászorulóknak.

Pár évvel ezelőtt kellemetlen, mi több, gyötrelmes betegség jelentkezett Bálintnál – legyen elég annyi, hogy “övön belül, övön alul.” Hogy szűkítsük a fantáziálást, annyit még elárulok, hogy a napi javallathoz képest, a kevésnél is jóval kevesebb folyadék fogyasztásából adódott a baj. Görcsök gyötörték napjait és éjszakáit, nyaralását, sőt kisebbik fia esküvőjén is csak fájdalomcsillapító injekciókkal tudott jelen lenni.

A dolog nem tűrt halasztást, sürgős műtétre volt szükség. Ehhez viszont személyének szóló vérre – közölte az orvosa. Bálintnak tudta, hogy klub-barátunk is rendszeres véradó, így hát hozzá fordult. Tibi másodperc töprengés nélkül kitöltötte az irányított véradás adatlapját, megjelölve, konkrétan kinek javára ajánlja fel vérét, napokon belül elment a számára szokásos, Karolina úti központi véradó állomásra. Ő egyébként korábban is, más részére is adott már irányítottan vért.

Gampe Tibor mindenütt ott van, ahol segítségre van szükség, mintaképe a „meleg kézzel adj” elvnek. A klub-beli versmondástól a kirándulás-szervezésen át a megvalósításig számíthatunk rá, lakókörnyezetében figyel az idősekre, fizikai munkával, vásárlással, takarítással segíti a rászorulókat, otthoni vagy kórházi látogatással, szükség esetén mosással gondoskodik róluk. Nyitott szemmel, értő füllel, és tiszta szívvel cselekszik, amit ő szerényen csak úgy kommentál: kötelességemnek érzem. Köszönjük, hogy ilyen ember is van, s épp köztünk

Bálint műtétje az irányított véradásnak köszönhetően soron kívül lezajlott, panaszmentesen gyógyult, és csak remélni merem, hogy a súlyos eset óta kellő folyadékot fogyaszt naponta víz, tea, üdítő, leves formájában.

A történet mindenki számára levonandó tanulsága: nem lebecsülendő a szervezet vízháztartásának egyensúlyban tartása – idősödve különösképp -, mindannyian igyunk bőven folyadékot, hogy sejtjeink, izmaink, érfalaink rugalmasak, telítettek maradjanak. És jól jön, ha van egy – vagy akár több – jó szándékú, segítőkész barát is a közelb

Gampe Tibornak pedig mindannyian elismerésünket fejezzük ki példamutató önzetlenségéért!

A fotón balra Gampe Tibor, jobbra Csík Bálint látható.