A fényvilág örömnapja
A
fény
nagyon
sokat jelent
nekünk, mert az
isteni biofoton izzik
bennünk. A teremtő fény
szent napja minden vallásban
előkerül. Vagy égő
mécsesként, vagy Jézus
születéseként ránk vetül. Arra
figyelmeztetnek, hogy egy az Isten, és
a buddhisták nirvánája tündöklésbe jutás az égben.
A jó magaviselet elvárása régi
alapkövetelmény, amikor felgyullad
a világ mindannyi táján az év végi fény. Ez a
teremtői igény a tisztességet, szeretetet, harmóniát,
valamint a humanizmust gyakorolni, és megbocsátani, valamint
irgalmasnak lenni. A fényvilág örömnapján pedig
a békülés, a megbecsülés és a jobb jövővárás a mérvadó,
mivel egy család az Emberiség, s minden vita megoldható. Több
nap is van a sütésre, főzésre, hogy a családi kohézió erős legyen végre.
Ez a legkisebb csoport, ha ápolva egybeforrt, és az anyák ölelő karja fogja a
gyeplőt, colt helyett pörgetve a szólító kereplőt. Boldogságunkat a szemek fénye
sugározza, s az ima a relaxációt meg a teremtőerőnket fölfokozza. Ez a pozitív rezgés
a szívet, lelket kúrálva
elvezet egymás házába,
s a kedvesség fényszála
mutat rá az égi csodára,
hogy temessük el a bút,
s bátorítsuk a szomorút.
Ez lenne egész évben a
dolgunk, de mikor elég
nyersek voltunk, akkor
arra gondoltunk, hogy a
hiúság jó útra vezet, ám
vegzált a lelkiismeret, s
most kéne helyrehozni,
s a hibáktól megtisztulni.
Legyen az imavég ámen,
s virágdíjunk a ciklámen!
Pesterzsébet, 2021. december 2. Vágh Vajk
Mottóként József Attila (1905-1937) költő aktuális intelmét idézem:
„Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat, gondosan
őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre!”



