Fóti túraajánlás, de már csak jövőre!!

Fóti barátommal, aki mindent tud Fótról, és a törpeírisz virágzásnál minden héten felmegy a hegyre, hogy a legjobb pillanatra hívjon bennünket, a törpeírisz nézegetésére, templomnézegetésre!

A pandémia miatt csak kívülről lehetett látogatni, de így is gyönyörű volt!

Akinek van kedve, – az akár már most is jelezheti felém, – hogy érdekli a komplett program, az jövőre tavasszal lesz csak.

Ha csak a templomlátogatás, akkor megteszem a kezdő lépéseket!

Elérhetőségem: 06203966153 vagy arlett.ria@gmail.com.

Idén először a Fóti tavat jártuk körül, majd a Pillangó tanösvényen indultunk, törpe íriszeket keresni, látni!

A Gödöllői Dombság csücskén elterülő Somlyó hegy és a tanösvény remek kilátást biztosít, egészen a Kopaszi-gátig.

A lila íriszek mellett sikerült világoskéket, sárgát is megnéznünk. Sok-sok gyönyörű tavaszi héricset, orvosi tüdőfűt, pitypangot, gyöngyikét is láttunk.

A molyhos tölgyek lenyűgözőek voltak, hatalmas még (általában) levél nélküli bonyolult ágrendszerükkel.

Vissza úton a Vörösmarty szobát (házikót) is megnéztük. Itt írta Vörösmarty a Fóti dal című költeményét. Egy átborozgatott este után.

A házigazda vendégei itt ittak először fröccsöt a présházban.

Majd a fóti templom megtekintése volt a következő úti célunk.

Fót birtokosa, 1845-ben gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál. A tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel – akinek ez volt az első munkája. A templom romantikus stílusban épült.

Károlyi István a fóti kastélyának átépítését is reá bízta. Ybl egyhamar Károlyi uradalmi építésze lett.

Lovag Ybl Miklós György Ignác (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Legismertebb művei: a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika és a fóti Szeplőtelen fogantatás templom.

A templomról kicsit bővebben:

Az 1845-ben megkezdett építkezés az 1848-as szabadságharc alatt, és utána, 1850-ig, a gróf fogságának idején szünetelt. A templomot 1855. december 8-án, a szeplőtelen fogantatás-dogma kihirdetésének első évfordulóján áldották meg. Ezért ennek a napnak emlékére szentelték fel.

A templom rondellaszerű, kiszélesedő kőkorlátos téren áll, kétoldalt szimmetrikusan a plébánia és az iskola épülete keretezi.

A négytornyos, háromhajós, téglalap alaprajzú, félköríves szentéllyel záródó monumentális építmény két, egymás fölé épített templomból áll. A homlokzatot a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra díszíti. A félköríves oszlopbélletes bejárathoz magas lépcsősor vezet. A kapu fölötti félköríves timpanonban látható dombormű a három királyok hódolatát mutatja. A bejárat két oldalán Szent István és Szent László királyok szobra áll.

A középső hajót kazettás mennyezet és aranyozott gerendázat fedi. A freskókkal díszített szentélybe márványlépcső vezet. A főoltár mögötti festményen Szeplőtlen Szűz Mária látható. A bal mellékhajó mellékoltárának képe a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja. A hagyomány szerint az utóbbin gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg a festő, Karl von Blaas.

Az altemplom sírkápolnájában Károlyi István és családtagjainak sírhelye található. A szentélyében álló fekete márványoltárt Gaetano Bianchini különleges márványberakásos intarziája díszíti. Ez a templom művészileg legértékesebb alkotása.

A jobboldali torony alatti kápolnában őrzik Szent Lucentius vértanú ereklyéjét, amit IX. Piusz pápa ajándékozott a templomnak, ezzel jutalmazva Károlyi István gróf nagy áldozatát a hitért és a művészetekért.

Ez a Szent Lucentius vértanú ereklye, egyházi tekintetben a templomnak legnagyobb kincse.

Forrás: internet

(Aria)