A többször ismétlődő zápor ellenére nagyon szép napot töltöttünk Pápán, ebben az igazi városban. Bárhonnan származzon is a neve – Popo bajor lovag nevéből, a pápa iránti tiszteletből, a papa vagy éppen a púp szóból – a lényeg az, hogy az egykor bő vizű Tapolca-patak völgyében, a Pápai-síkság középpontjában, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál található várost már 1214-ben említik egy oklevélben.

Már a XIV. század legelején városias külsőt kapott. A XIV. század végétől „oppidum”-ként, azaz mezővárosként emlegetik az oklevelek, sőt esetenként használják Pápával kapcsolatban a „civitas” terminust is. Pápa a késő-középkorban fejlett iparos-kerekedő város, a Fő téren a korai templom helyére reprezentatív katedrális épült. Saját pecséttel rendelkezett, a városban céhek működtek.

A mohácsi csata időpontjában Pápának még nem volt kiépített védműve, csak egy megerősített udvarház állt a mai várkastély helyén, maga a város azonban védtelen volt. Az első feljegyzett török támadás 1529-ben érte a várost. Valószínűleg ekkor épült ki az első gyenge földsánc a város körül.  Az 1500-as évek első felében a magyar főurak egymás ellen harcoltak érte,  a törökök többször próbálták bevenni a várat, ami végül 1594-ben Győr eleste után sikerült, de csak néhány évig birtokolták a törökök. A  város lett a kiindulópontja a rábaközi és alsó-ausztriai portyáiknak.

A XVII. század óta szervesen fejlődött a város. A város fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bírt a Tapolca patak, amely a város mai területén egykor több mint egy tucat malmot hajtott.

A város szerepe a 18. század közepétől kezdett kibővülni. A 19. század közepén már jó hírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531-ben alapított Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálosok által 1638-ban alapított Türr István Gimnázium, ahol a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is tanult

A XX. század közepén a város fejlődésében kisebb visszaesést jelentett, amikor Veszprém fejlesztése került előtérbe a pápaiak nagy fájdalmára. Pápának jelenleg 32000 lakosa van.

A város főbb nevezetességeit egy rövidebb sétával megnézhetjük. A Fő tér egy tágas barokk tér, közepén magasodik a Nagytemplom, melyet gróf Esterházy Károly egri püspök építtetett. A téren szinte minden egyes ház műemlék, az erkélyeket, a kapukat, a kovácsolt vas díszítéseket hosszasan lehet csodálni.

Mi az eső miatt tényleg csak rövid ideig sétáltunk, annál hosszabb időt töltöttünk két zárt helyen, az Esterházy-kastélyban és a Kékfestő Múzeumban.

Az Esterházy-kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épül fel. Az 1740-es évektől a kor egyik nagy építésze, Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték kastéllyá átépíteni a várat. Pilgram rokokóba hajló barokk tervezetét a kastély múzeumi részének Nádor-termében függő pannó ábrázolja. Az épület – az alapként felhasznált várfalak elhelyezkedése miatt – kissé szabálytalan „U” alakjával északról lezárja a Fő teret.

A felújított kastély vezetéssel látogatható, az alkalmazottak korhű ruhában életképeket mutatnak be az egyes termekben, énekelnek, köszöntőket mondanak, báboznak.

Nagy élmény volt itt egy ideiglenes kiállítás is, Dürer metszeteit nagyítóval hosszasan nézegettük. Nagyon érdekes, gazdag kiállítás.

A város történelmének egyik fontos eleme a Kluge família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés. 1957-ig működött a műhely,  helyén 1962 óta múzeum van, amely bemutatja a nagy múltú mesterséget. A kastélyból még éppen időben átértünk ide, ahol szintén vezetéssel nézhettük meg a már csak múzeumi berendezéseket, a Magyarországon még működő kékfestő műhelyek alkotásait.

A parkolóhoz a Jókai utcán visszafelé tartva megnéztük még a református templomot, a Református Kollégiumot, Petőfi és Jókai szobrát.

Pápa ennél sokkal több látnivalót kínál. Legközelebb megnézzük majd a most kihagyott érdekességeket is, a református ókollégiumot, a zsinagógát, a ferences templomot, a bábsütők házát, a múzeumpatikát. Ki fogjuk próbálni Pápa új büszkeségét, a kastély melletti Várkertfürdőt is.

dr. Rácz Éva