Megnyitó után, de nem elkésve érkeztem a tárlatra, ahol a kertbaráton kívül a győri pénzügyőr klub tagjával is találkoztam. Kellemes időben kissé meleg helyiségben a sok ember között próbáltam a képeket felfedezni, azután, ahogy fogytak kényelmesen tudtam a felvételeket elkészíteni. Kiállításról és a művésznőről röviden.
Fél évszázad a színek vonzásában a címe Pintér Éva tárlatának, amely az elmúlt ötven év alkotásaiból válogatott, s áttekintő képet nyújt a Mosonban élő alkotó életművéből. A megnyitó után érkeztem, de a lényeget a művésznő képeiben gyönyörködni tudtam.
Számomra rendkívüli erővel bírnak a színek” – mondja a festőművész. „Szeretem a virágokat, nem csak azért, mert öreg kertemben számtalan virágot nevelek, hanem mert megnyugtatnak, a zajos világban a csendet, az örökkévalóságot jelentik. A virágok színét a kertem színei adják, a másik éltetőm a Mosoni-Duna. Nem messze folyik a házamtól, szeretek arra sétálni, a víz éltető elemem. A téli Duna part is feltölt, sok téli képet festettem, de igazán a tavasz az évszakom. Örülök, hogy szülővárosomban állíthatok ki, s remélem, sokan megnézik a képeket, s segíti a látogatókat felismerni abban, hogy milyen csodálatos világ veszi őket körül” – nyilatkozta a festőművész.
Pintér Éva 1940-ben született Mosonmagyaróváron, nyolc évvel idősebb nálam, 10 évesen Tallós Prohászka István tanítványa, Ék Sándor, Hincz Gyula Kokas Ignác és Kórusz József tanította a Képzőművészeti Főiskolán. Korábban eljutott a modern fölfogásokhoz is, de közben kialakította mai dekoratív, fátyolos szürrealizmusát. Képei elbűvölték a megjelenteket, alig fértünk el a teremben. Sajnos a kihangosítás nem volt a legjobb. A képek varázsa és a lelkes, ismerős, ismeretlen közönség csak áradozott a színek kavalkádja közepette. Meg kell mondanom, hogy nekünk is van Évától festményünk, csodálatos virágok. A kiállításon sok ismerőssel találkozta, örültem, hogy ennyi művészet kedvelő van Mosonmagyaróváron. Tárlat képeiből és a közönségből ízelítő a kamerám előtt.
Jáni Lajos
