Ismét elindultunk a következő várnéző túránkra, vonattal és Nagymarostól komppal közelítettük meg a Visegrádi várat.
Visegrád Pest vármegyében, Budapesttől 35 km-re helyezkedik el a Duna jobb partján. Alapításának éve: 1009. Vára, mely egy alsó várból és egy citadellából áll, kiemelkedő jelentőségű: a középkorban a magyar királyok egyik legfontosabb rezidenciája állt itt. 1323-tól – 1408-ig ez volt a középkori Magyar Királyság székvárosa.
Visegrád a kedvező adottságai miatt a történelem során mindig az érdeklődés középpontjában állt.
A bronzkortól folyamatosan lakott terület volt: kelták, germánok, rómaiak, avarok, szlávok lakták a Dunakanyar térségét.
A mai várrendszert IV. Béla és felesége, Mária királyné kezdte építeni, ennek részei a hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna parton a Vízi bástya.
1320 körül Károly Róbert kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában.
1335-ben történt a híres Visegrádi királytalálkozó, amelyre Károly Róbert magyar király meghívására János cseh király, Nagy Kázmér lengyel király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceg érkezett. Bécstől és a nyugattól való kereskedelmi függőség csökkentése céljából írták alá a nyilatkozatot.
A város a következő fénykorát Mátyás király uralkodása alatt érte meg, kialakult a késő gótikus részletekkel gazdagított palotaegyüttes.
Mátyás király és a Jagellók korában a magyar Szent Koronát továbbra is Visegrádon őrizték.
A mohácsi csatavesztés és II. Lajos magyar király halálával, a török közeledtének hírére a Szent Koronát és a koronázási ékszereket Trencsén várába menekítették. A török pusztítást követően Visegrád teljesen megsemmisült.
Később a katolikus németeket kezdték betelepíteni Bajorországból és Ausztriából. A település újbóli fellendülése a 19. században kezdődött a dunai gőzhajózás megindulásával. Erre az időre tehető a romok feltárása és a műemlékek helyreállítása, köztük Schulek János régész vett részt.
1991-ben itt a Királyi Palota történelmi falai között jött létre a Visegrádi Hármak: Václav Havel a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Lech Walesa a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József a Magyar Köztársaság miniszterelnöke aláírásával létrehozták az együttműködést. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a szervezet.
A kirándulás során csak az Alsóvárat jártuk be, a hegyen álló Fellegvárat a meredek nehéz út miatt nem tekintettük meg. Helyette a vár büféjében kávéval és üdítővel frissítettük fel magunkat.
Ugyanúgy komppal és vonattal tettük meg a hazafelé vezető utat.
Kormosné Takács Tünde
Klubvezető
