Az idei évre terveztük, hogy meglátogatjuk Cegléden a Kossuth Múzeumot. A Nyugati pályaudvarról vonattal 1 óra alatt értünk Ceglédre. A Rákóczi úton végigsétálva fél óra alatt értünk a múzeumhoz, ahol tárlatvezető segítségével látogattuk végig a termeket.
Az 1917-ben alapított múzeum büszkélkedik az ország legnagyobb Kossuth gyűjteményével, amely 2014-ben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére is.
A múzeum gyűjteményét 1848 óta féltő gonddal őrizték, azt az asztalt, melyen Kossuth szónokolt, aztán az emigrációból Ceglédre küldött leveleit, a turini százak által hozott Kossuth fényképeket.
A II. világháborúban nagy csapás érte a múzeumot: megsemmisült a gyűjtemény 70%-a. A múzeum mai helyére – az egykori Iparbank épületébe – 1956-ban költözött. A Kossuth-kultusz hagyományának ápolása, a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör mindenkori tagjainak jóvoltából örökít tovább az utódokra.
Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én Monokon született, 1894. március 20-án Torinóban halt meg. Temetési helye: Fiumei úti sírkert.
A Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke 1849. április 14-től – augusztus 11-ig, elődje Batthyány Lajos, utódja Görgei Artúr.
A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc egyik szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848 – 1849-es forradalmat és szabadságharcot Széchenyivel és Petőfivel együtt.
A Kossuth-kultusz ceglédi hagyományának forrása 1848. szeptember 24-e, Kossuth Lajos ceglédi beszédének napja volt. Az itt élő polgárok akkor tapasztalhatták meg először a polgári szabadság, a jogegyenlőség, a nemzeti önállóság régóta vágyott élményét. Kossuth azért érkezett azon a napon a városba, hogy a frissen megszerzett jogok megvédésére elsőként a ceglédieket szólítsa fel.
A Kiegyezés után 1877-ben Cegléd városa Kossuth Lajost választotta országgyűlési képviselőjének. A felkérést száz polgár vitte el Torinóba. Kossuth visszautasította a felkérést, hiszen ahhoz haza kellett volna jönnie. Fia, Ferenc a századfordulón viszont valóban a város képviselője lett.
A „Százak”, majd leszármazottaik később is megünnepelték az utazás évfordulóit, majd szövetséget is alapítottak „Turini Százas Küldöttség Múzeum-baráti Kör” néven, ami létrehozta a mai Kossuth Múzeumot.
A látogatást követően betértünk egy cukrászdába kávéval és üdítővel felfrissíteni magunkat.
Nagyon kellemesen és tartalmasan telt el ez a napunk!
Kormosné Takács Tünde
Klubvezető
