2022. április 26-án autóbuszos kiránduláson vett részt a NAV NYOSZ Egri Adóügyi Nyugdíjas klubja. Az utazás sokakat érdekelt, ennek köszönhetően az autóbusz teljesen megtelt utasokkal.
Nagyon jó hangulatban és az égieknek köszönhetően kellemes időben keltünk útra.
Első úticélunk Palócország fővárosa, a legbátrabb magyar város, Balassagyarmat volt. Méltán emlegetik a legbátrabb városként: 103 évvel ezelőtt, 1919. január 29-én a városlakók együttes erővel visszaszorították a megszálló cseh helyőrséget az Ipoly túloldalára. A „csehkiverésnek” nevezett esemény tiszteletére a város egy emléktörvénnyel megkapta a Civitas Fortissima kitüntető elnevezést. A városban első utunk a Palóc Múzeumba vezetett, ahol megnéztük a Bölcsőtől a sírig c. kiállítást. A kiállítás a 19. század utolsó harmadától mutatja be a palóc vidék paraszti életmódját. Az emberi élet három nagy fordulójának: születés, házasság, halál szokáskörének tárgyi és archív fotói segítségével. Majd a Palóc Múzeum mögötti ligetben megnéztük hazánk legelső skanzenét, ami egy úgynevezett zsilipelt lakóházból és melléképületeiből (istálló, kemence, nyitott szekérszín) áll. Az épületegyüttes több, mint 250 éves, 1932 és 1934 között szállították mai helyére Karancskesziből, de láttunk itt tökmagolajprést is.
Majd átkelve az országhatáron, Szlovákiában Szklabonyára vezetett utunk. Egykor hívták a települést Mikszáthfalvának is, annak köszönhetően, hogy itt született 1847-ben Mikszáth Kálmán író, a „Nagy Palóc”. A zsúptetős szülőház már nincs meg, de a helyén álló házon emléktáblát helyeztek el, benne pedig a Mikszáth Kálmánnal és családjával kapcsolatos kiállítás látható. Sajnos eredeti tárgyak nem maradtak fenn, de egy szép és gazdag kiállítást láthatunk az író életéről, fotókkal és korabeli emlékekkel pótolva az elveszetteket. Megtudhattuk, hogy jegyezték be nevét születésekor, miért vette el kétszer ugyanazt a hölgyet és még sok más érdekességet. Majd a múzeummal szemközti oldalon lévő temetőben megnézhettük a nagy palóc szüleinek és fiatalon elhunyt lánytestvérének, Mariskának sírját.
Innen tovább utaztunk kirándulásunk utolsó településére Alsósztregovára. Itt a Madách-kastélyba tértünk be. A kastély hatalmas angolparkban áll, ma múzeum.
Az eredeti Madách-kastély 1717-ben leégett, és a felújított épület is a lángok martalékává vált 1758-ban. A 18. század végén Madách Sándor – Madách Imre nagyapja – új családi székhely építésébe fogott. Itt élt és alkotott 1853-tól 1864-ig (haláláig) Madách Imre, magyar író és drámaíró, itt írta nagy művét: Az ember tragédiájá-t. A korabeli berendezésekkel kialakított dolgozószoba („oroszlánbarlang”), a kastély szalonja után az Ember tragédiája színeinek megfelelően berendezett szobák, tablók, képek, vitrinek következnek. A folyosón grafikai kiállítások láthatók: Az ember tragédiája Kass János és Zichy Mihály grafikáiban. Nagy Zoltán: Hommage a Madách (grafikasorozat Nagy Zoltán műveiből).
A kastélyparkban található Madách Imre síremléke. Az író földi maradványait 1936-ban exhumálták és a kastélyparkban helyezték el, ahol örök nyugalma felett Ádám szobra, Rigele Alajos szobrászművész alkotása őrködik.
Irodalmi utazásunk végig nagyon jó hangulatban folyt, köszönhetően az égieknek, akik csodálatos verőfényes napsütéses időről gondoskodtak. Nagyon hasznosnak, élvezetesnek ítéltük meg kirándulásunkat köszönhetően mindez többek között idegenvezetőinknek, akik bőséges ismert, vagy ismeretlen információval láttak el bennünket. Köszönet Nekik!
Lehetőségünk adódott némi vásárlásra is Szolvákiában.
A kellemes utazásban nagy szerepe volt autóbuszvezetőnknek Krisztiánnak, aki biztos kézzel, nagy figyelemmel vezette járművét. Köszönet érte!
Nagyon jó hangulatban, az irodalom terén feltöltődve remek időben indultunk vissza Egerbe és a vártnál korábban szerencsésen hazaérkeztünk.
Lejegyezte:
Nagy Jánosné Márti
NAV NYOSZ Egri Adóügyi Nyugdíjas Klub tagja
