Nyugat-Dunántúlra kirándultunk és megtekintettünk öt gyönyörű települést és azok nevezetességeit, templomaikat! Az időjárás is kegyes volt hozzánk, mert a nagy meleg ellenére a klímás buszon és a templomokban elviselhető volt! Igaz Ikerváron az utolsó állomáson kaptunk egy kis esőt. Előszór Csehimindszenten megtekintettük Mindszenty József szülőházát és a templomot, ahol megkeresztelték. Utána Rum község Szent László templomát, majd Csempeszkopács Szent Mihály temploma következett, majd a Jáki templom következett és az utolsó állomás Ikervár Szent György templom megtekintése. Nagyon szép látnivalókkal és tartalmas idegenvezetésben volt részünk a helyi előadókkal. Köszönjük ezt a szép napot!
A kirándulás történeti áttekintése
Mindszenty Emlékház
- március 29-én első gyermekeként a Pehm családnak született Mindszenty József bíboros. Ekkor a szülői ház egy hosszú átlagos tömésház volt. Az 1920-as években ezt a kis házat kibővítették egy szobával, amibe a bíboros is megszokott pihenni ritka hazalátogatásai alkalmával. A házat 1959-ben átalakították az akkori kor divatja szerint. Hosszú évtizedekig így állt a ház.
2000-ben a Magyarországi Mindszenty Alapítvány megvásárolta a családtól a házat, a hozzá tartozó telekkel, hogy majd emlékházat alakít ki. Sajnos erre több mint egy évtizedig nem került sor anyagiak híján. Közben az Alapítványtól megkapta a házat az önkormányzat azzal a meghagyással, hogy múzeumot kell kialakítani.
2012-ben a bíboros születésének 120-ik évfordulója kapcsán meghirdetett emlékévben állami támogatásból és különféle adományokból sikerült elvégezni a munkákat így 2013. szeptember 29-én megnyitotta kapuit a Mindszenty ház, melyben a Magyarországi Mindszenty Alapítványtól és a rokonoktól származó tárgyi emlékekből nyílt kiállítás. A Terror Háza múzeum miután befejeződött „Mindszenty a magyarok lelkiismerete” című időszaki kiállítás, felajánlotta, hogy a kiállítás anyagát felállítja az Emlékházban, így 2013. december 12-től már 2 állandó kiállítás működik a hercegprímás szülői házában.
2015-ben újabb beruházást valósult meg, letérkövezték az udvart, elkészült egy kemenceház, egy vizesblokk és újjáépítették a régi istálló épületet, amelyben szintén kiállítás látható.
A Jáki templom története:
A Ják nemzetségből származó földbirtokos alapította itt kolostort és templomot, utóbbi építése 1214-ben kezdődött és egészen 1256-ig húzódott el. Sajnos a történelem viharainak és a török pusztításának köszönhetően a kolostornak ma már nyoma sincs, ellenben a templom -többszöri restaurálás után- ma is büszkén magasodik a jáki dombtetőn. A templom történetének második legjelentősebb helyreállítási munkája 1896-1904 között zajlott, a munkálatokat Schulek Frigyes, a Halászbástya tervezője vezette. Az átépítés során megszabadultak a korábbi barokk díszítésektől és az eredeti román kori állapotnak megfelelően állították helyre az épületet.
Szent Mihály-templom (Csempeszkopács):
A Szent Mihály-templom a 13. század közepén román stílusban épült római katolikus templom a Vas vármegyei Csempeszkopács kopácsi falurészén, a nyugat-magyarországi Árpád-kori téglaromanika kiemelkedő építészeti emléke.
A templom a kopácsi falurészen, sövénnyel elkerített, mintegy 1,5 méter magas mesterséges dombon áll. A halom építésével egy időben a templom védelmére körkörösen széles árkot alakítottak ki, a 20. század elejéig sekély tavacska vette körbe az épületet. A templomnak otthont adó dombot a 19. századig temetőként is használták. Az 1920-as években itt alakították ki az első világháborúban elesett csempeszkopácsiak hősi parkját, majd 1944-ben ásatások folytak az egykori temetőben is, de a leletek a második világháború során megsemmisültek. A templom műemléki feltárására és helyreállítására 1959 és 1972 között került sor Mendele Ferenc és Lente István vezetésével. A 2000-es években a festményeket, kő- és faszobrokat újból restaurálták.
IKERVÁR Szent György templom:
Ikervár első okleveles említése (Ikurwar) 1255-ből való. Van azonban egy másik, több kérdést is felvető forrás Ikervár korai történetéhez, ez pedig a Képes Krónika. Ebben ugyanis az szerepel, hogy Salamon király, miután fegyverszünetet kötött Géza herceggel a Szent Márton napjától Szent György napjáig terjedő időszakra, 1073 karácsonyát Ikerváron (Geminum Castellum) töltötte, s innen indult Zalába a három teuton vezér elé, akiket segítségül hívott Géza elleni harcához. Mivel a Képes Krónikát mai formájában 1358-ban állították össze, felmerül a kérdés, hogy Ikervár említését hitelesnek fogadjuk-e el. A helység mai neve a magyar iker ’kettős’ melléknév és vár ’erősség’ főnév összetétele, s amit az okleveles forrásokban csak magyarul használtak.
Plébániája 1595-ben már virágzott. Templomát a XVIII. században barokk stílusban alakították át, szentélye és portáléja a XV. századból való. Földesurai a Nádasdyak, majd a Draskovichok és később a Batthyányak voltak.
A beszámolót a Kelet-budapesti klub „A Mi kis Nyugdíjas csoportunk”
tudósítója Grivant József készítette.
Kis képes beszámoló:
