Az év elején kezdtem szervezni a Győri Pénzügyőr Nyugdíjas Klub tagjai részére a már évekkel ezelőtt jól sikerült első közös kirándulásunkat a Nőnapot. A szervezéskor felkínáltam a lehetőséget a Győri Navnyosz Arrabóna Nyugdíjas klub részére, akik sajnos nem éltek a lehetőséggel. A jelentkezés sem a szokásos módon történt, de szerencsésen megoldottam, így tizenöt személyt bejelentettem, ám az elutazás előtt pár nappal kiderült, hogy hárman nem tudnak eljönni. Sajnáltam, mert nagyon jó csapat lettünk volna és a Gyógyházban bőven elfértünk, mert rajtunk kívül még nyolcan ültek le az ebédlői asztalhoz.
Az első napon elfogyasztott ebéd után öten vállalkoztunk a kocogásra az Egregyi hegyre. Mivel a dottó és a városi járat sem közlekedett abban az irányban, elindultunk gyalog az oda-vissza nyolc kilométeres útnak. Nagyon szép csendes időben a napsütés néha bevilágította az utunkat. Egregyi-hegy megmászása nem jelentett akadályt, dombon helyezkedik el, de a kis emelkedő nem jelentett akadályt, mert a feljutás a pincesor előtt térköves úton történt. Valamikor, több évvel ezelőtt még köves, murvás út vezetett a szőlőkkel és pincékkel sűrűn elhelyezkedő területre, most csak pár pince fogadott vendégeket. Igaz rajtunk kívül csak kettő párral találkoztunk. A hely megismerése érdekében szükségesnek tartom a történelmi áttekintést.
A szőlőhelyen lévő Árpád-kori templom a XIII. század második negyedében épült. A tájba helyezett magyar falusi kistemplomok legszebb példája tárult elénk. Nemzedékek óta használt temető veszi körül, gondozása példa értékű. A templomról, annak történetéről tudni kell, hogy a felsőörsi és a tihanyi altemplom mellett a harmadik épségben fennmaradt Balaton környéki Árpád-kori templom, látogatását kihagyni nem érdemes. Az Egregyi templomot már 1341-ben említik írásos emlékek először. Az épület a 16.-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták, de középkori formája megmaradt. Az emlék könyvébe látogatásunkat bejegyeztük.
A homokkőből készült templom különlegessége a nyolcszögű, ún. csürlős sisakkal fedett torony. Az épület belsőjében román korból származó keresztelő medence töredéke található, valamint egy középkori kereszt. Falfestése nem középkori eredetű. A templom mellől megkapó kilátás nyílik a dimbes-dombos vidékre. Ez a terület hangulatos szőlőhegyéről, és az itt található méltán népszerű borospincéiről ismert. Az utca mindkét oldalán végig sorakoznak a hívogató pincék, borkóstoló helyek, most vendégek híján nagyrészük zárva, a szőlőt metsző embereket néha láttunk. A pincékhez igényesebb helyen tágas terasz, kerthelyiség is csatlakozik, sokszor csodálatos kilátással a Keszthelyi-hegységre. Elsősorban a nyári időszakban, esténként mozgalmas a szőlőhegy, több helyütt élő zene is szórakoztatja a hévízi fürdőből fellátogató vendégeket. Ez már csak a múlt, mert a városban sem találkoztunk vendégsereggel, inkább az eladó táblák jelezték az appartmanok kihasználatlanságát. Elsősorban a németek körében volt népszerű, tanúság erre a szinte mindenhol jelen lévő német felirat, de az orosz sem ritka, az orosz vendégek a járványos időszak előtt napi három repülővel érkeztek és távoztak a közelben lévő Sárréti repülőtérre.
Az Egregyi szőlőhegyet 1998-ban minőségi bortermelő hellyé nyilvánították. Kettő pince borát megkóstolva, a másodiknál fogyasztottunk igazi bort, amely ízlett. A legszínvonalasabb helyre nem mentünk be, a gourmet körökben is elismert Római Pince, kitűnő, minőségi alapanyagokból készített magyaros ételeivel híres, most az előtte lévő egy kocsi jelenléte nem a vendégekről árulkodott, ám fotót készítettünk. Az elfogyasztott kóstolót követően a városba vezető út is rövidebbnek tűnt.
Jáni Lajos
