Sajnos felvirradt április 17., a pécsi/baranyai kirándulás utolsó napja. Ezen a pénteken csodálatos napra virradtunk. A reggeli elfogyasztást követően csomagjainkat a már korábban főhadiszállásnak kinevezett szobába hordtuk, a szobák kulcsait visszavittük a Megyei Igazgatóság központjába, mi pedig elindultunk a revizori szállás közelében található Zsolnay Szobor felé.
A délelőtti városnézés során megtekintett első építmény a Ferencesek utcájában levő Memi pasa fürdője volt, melyről a híres török utazó – Evlia Cselebi – a következőket írta: „…kellemes, szép építésű melegfürdő, melynek fürdőszolgái mint a nap, olyan tenyerűek..”
A 17. századi török fürdő nemcsak tisztálkodási célokat szolgált, hanem a korabeli társadalmi élet (egyik) központja is volt. Memi pasa szabadtéri fürdőjénél a termeket, valamint a fürdővizet padló alatti fűtőrendszer melegített, s az építőmester a fűtőrendszernél gondosan ügyelt a fokozatos hőmérsékletre. Az öltözködésre, valamint a beszélgetésre szolgáló előcsarnokban találjuk a díszes csorgókutat, s a belső falak melletti méretes ülőpadokat. Az előcsarnokot követő keskeny helyiségben működött a langyos melegedő. Az enyhén fűtött helyiség egyáltalán nem terhelte meg a szívet, ezért kíméletesen javította a fürdőző vérkeringését. A langyos melegedő részét képezte a díszesen kifaragott falikút, a mosdómedence, továbbá az ülő-, illetve pihenőpadok. A nagyobb méretű fürdőterem falainál ugyancsak ülő-, illetve pihenőpadokat találunk. E terem érdekessége a nyolcszög alakú, fűtött, s térdig érő ún. köldök kő, melyet a fürdőszolgák valószínűleg a test masszírozására használtak. Valószínű, hogy Memi pasa fürdője ún. ikerfürdő lehetett, melynek különböző helyiségeit a nők és a férfiak egyszerre használhatták. Természetesen a fürdőt igénybe vevő nők és férfiak nem találkozhattak egymással. (Vö. Németh István: Török építészeti emlékek Magyarországon (Romanika Kiadó, Bp., 2018., 15-17. oldal)
A rövid fotószünetet követően néhány klubtagunk úgy döntött, hogy képzeletben egészen az ókori római Sophianaeig megy vissza, ezért meg sem álltunk a Székesegyház közelében levő pécsi Látogatóközpont épületéig. A látogatóközponti sírkamrák közös érdekessége, hogy ilyen ún. festett sírkamrákat a mai napig csupán Nápolyban, illetve Pécsett találtak. Pécsett 18 sírkamráról tudunk, s ennek többsége megtekinthető. Nem véletlen, hogy a pécsi ókeresztény sírkamrákat az UNESCO 2000-ben a világörökség részévé nyilvánított.
– Az ún. Péter-Pál sírkamra a következő három részből áll: a kis méretű, szabálytalan alaprajzú előcsarnok, a dongaboltozatos festett sírkamra, a kis méretű, félköríves fülke. E sírkamra jelentőségét főleg az adja, hogy annak falait apostolokat (Péter, Pál), bibliai személyeket (Noé, Mária a kis Jézussal, Háromkirályok), s bibliai jeleneteket (Dániel az oroszlánbarlangban, Bűnbeesés) ábrázoló páratlanul szép festményeket találunk. Az egyik falon feltűnik az életfa motívuma is. -Az ún. Korsós sírkamra építményében csodálatos festményeket láthattunk, melynek kedvelt motívumai a geometrikus minták, az élethű virágok, a szőlőindák, s a szőlőfürtök. Az északi fal mélyedésében egy különösen szép festmény található, mely egy páratlanul szép füles korsót, valamint, valamint egy áldozati poharat ábrázol. Elképzelhető, hogy e korsó, s az áldozati pohár talán pogány színbólum lehetett, melyet az ariánus keresztény vallású művész a festményen megörökített. (Vö. Németh István: Pannónia római emlékei (Romanika Kiadó, Bp.,2020., 175-191. oldal)
A Látogatóközpont megtekintését követő rövid séta során néhányan egy pillantást vetettünk a csodálatos pécsi Székesegyház, – 1991 óta már Basilica minor – külső homlokzatára, s páratlanul szép templombelsőjére.
A Székesegyház után elsétáltunk a Dóm közelében álló ún, Hosszú házhoz, mely valaha az I. (Nagy) Lajos király (1342- 1382) által 1367-ben alapított pécsi egyetem épülete lehetett.
„…Ilyenformán … a mi legkedvesebb fiúnk, Lajos, Magyarország dicső királya … Pécs városában … az Apostoli Szentszék rendeljen el, rendeljen el és létesítsen … egy studium generalét…” (Részlet a pécsi egyetem alapítóleveléből)
Tudjuk, hogy a pécsi egyetem ún. csonka egyetem volt, mert legalább két (bölcsész, illetve jogi) fakultással működött. Nincs kizárva, hogy az egyetemen orvosi kar, is létezett, ám a pápa egyházjog oktatását nem engedélyezte. Az egyetem első kancellárja Vilmos pécsi püspök, a második pedig Alsáni Bálint volt. Az egyetemen tanítottak: Bolognai Calvini Bethini jogtudós, Czudar Imre püspök, Kolozsvári Bálint egri kanonok, Pál szebeni prépost, Rudolf pécsi prépost, Szlavoniai Miklós pozsegai prépost, illetve Hermann Lurcz magiszter is. Néhány „hallgató” nevét ismerjük: Wyderai Péter, Csót György, Kancellár János, Szöllőssi György, Lászlófi Lukács, Sasmikó András, valamint Zimonyi Miklós.
Sajnos a pécsi egyetem csupán rövid ideig, – legfeljebb Alsáni Bálint kancellár 1408-ban bekövetkezett haláláig – működött. Feladatkörét a Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) által alapított óbudai egyetem vette át. (Vö. Németh István: A magyarországi egyetemek a kezdetektől a XVI. századig (Romanika kiskönyvtár sor 26. szám, 2023. Romanika Kiadó)
Akik nem tartottak velünk, a közelben sétálgattak.
E rövid séta ellenére mindenki megéhezett, s nagyon jól esett a belvárosi Mátyás király vendéglőben felszolgált finom ebéd. Az étteremben találkoztunk azon klubtagokkal, akik nem vettek részt a délelőtti időutazáson, hanem helyette a Pintér-kert színpompás növényiben gyönyörködtek. Bár az étteremben a halra kicsit várni kellett, ám a közös fagyizásra azonban – szerencsére – maradt idő. Ebéd után elsétáltunk a szállásra, s útközben egy pillantást vetettünk a Jókai utcában levő római fürdő maradványára. Elhagyva a római fürdőt megtudtuk, hogy a közelben található Főposta helyén egykor a római polgári helytartó palotája állt.
A szálláson elbúcsúztunk autóval közlekedő klubtagjainktól, érzékeny búcsút vettünk Pécs városától, majd kisétáltunk az Állomásra. A masiniszta nagyon is értette a dolgát, s időben megérkeztünk Kelenföldre. A hazavezető út időtartama a pécsi/baranyai élmények felidézésével, s a tervezgetésekkel telt el.
Dr. Németh István
(Vége)
