Napsütéses nyárutói napot töltöttünk el 21 fős csoportommal ezen a szép helyen. Mindössze másfél órát tartott az út a Déli pályaudvartól Martonvásárig.
Először a piac melletti zongorázó Beethovent és kedvesét (Jozefint vagy Terézt?) ábrázoló szobrot fotóztuk le. A parkot vezetéssel jártuk körbe, beleértve a júliusi hangversenyeknek otthont adó szigetet, a mocsaras telek helyén kisarjadt évszázados fákat, melyek elnevezéséről tábla is nyújtott tájékoztatást. Szerencsére nem kérdezték meg a kijáratnál, hogy megtanultuk-e a fák neveit. (mert nem)
A felújított és új kiállítást bemutató Beethoven Múzeumban megismerkedtünk a Brunszvik családfával és annak nagyérdemű tagjaival. Érdekes volt többek között Beethoven ottlétekor használt kastélybéli vendégszobája, amikor a Brunszvik lányokat oktatta a zongorázás tudományára. A szoba jó akusztikájának illusztrálására felcsendült az örömóda részlet. Kiderült – csaknem teljes bizonyossággal – hogy nem a később óvodai hálózatot létrehozó Teréz, hanem a férjezett Jozefin lehetett a „hallhatatlan kedves”.
A Postakocsi étteremben ízletes ebéddel csillapítottuk éhségünket és pihentük ki a kb. 7 kilométeres fáradalmainkat, megtoldva a Napsugár fagyizó főzött fagyijával.
Adóhivatali Központi Klub
Péchy Zsolt
navnyosz_logo1
gyertya_virag
emlekezzunk
nyitokep002
