Október óta nem találkoztunk nyugdíjas társainkkal. Tavaly, a pandémia első hullámának csitultával júniusban bátorkodtunk először egy Duna-parti sétára, sörözésre. Idén már májusban sort kerítettünk a közös programra Untener Erika, a Fővárosi Pénzügyőr Klub vezetője és Csík Bálint gazdasági felelős szervezésében. Ragyogó, kora nyári napot fogtunk ki, épp az estére várható, soron következő hidegfront előtt. A kirándulásra csak azokat várták, akik már rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, tehát már túl vannak az oltáson. Ennek a feltételnek az elfogadásával végül huszonhárman jöttünk össze a Pilis kapujának számító Pilisszántó buszvégállomásánál.

Úticélunk a hegyoldalba épített, Makovecz Imre által tervezett Boldogasszony Kápolna elérése volt, amelyhez a zarándokok által is kitaposott Csillagösvényen bandukoltunk fel. Nem kellett sokat koptatnunk a cipőtalpunkat, hogy elérjük az első pihenőt, a Mészégetők kútját. Pilisszántón a helyi szlovák nemzetiségű lakosok évszázadokon keresztül a mészégetésből éltek. A mészégetés megmaradt emlékeit igyekeznek a helybeliek ápolni, s bár a kút már régen beomlott, az egykori kútszerkezetet visszaépítették a turisták nagy örömére.

Elhatároztuk, hogy unokás programjaink része lesz egy kirándulás erre a szakrális helyre. A Csillagösvényt történelmünk meghatározó személyiségeiről készült szobrok szegélyezik a róluk szóló leírással együtt. Nimród kezdi a sort, unokája, Attila király a következő, majd Árpád vezér, Szent István, Szent László, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend létrehozója, a pálos rendi Boldog Özséb, végül Hunyadi Mátyás. Jelentősége lehet, hogy pont ennek a hét fontos személynek fába vésett alakjai vezetik fel az arra járót a Boldogasszony Kápolnához. Ide valójában egyedül, vagy egészen kis csoportban érdemes feljönni, mert imádkozásra, lelki töltődésre, megnyugvásra találhat az arra vágyó. Ezt meg is teszik sokan – a kápolnában elhelyezett friss virág árulkodik róla. Itt emelkedik a messziről is jól látható Pilis Keresztje, majd tovább sétálva eljutunk az Áldást osztó Jézus szobrához.

Nagyon megnyugtató hely, csodálatos kilátás esik a környező településekre, völgyekre, sőt, még a budai hegyeket is láthatjuk innen. Gondos kezek kisebb köveket raktak egy csodálatos kis virág, egy orchidea köré. Nem akartunk hinni a szemünknek! Pedig ez bizony orchidea! A levele, apró kis virágai erről árulkodnak…

Dicséretére váljon minden nehezebben járó klubtársunknak, hogy vállalták ezt az utat. Lefelé valamivel nehezebb volt a guruló köveket kikerülni, de mindenki épségben leért. Következett a sertéspörkölt-nokedli, káposztasaláta és rétes összetételű nagyon ízletes ebéd, amihez egy pohár bor, sör, vagy üdítő tartozott. Vidám, felszabadult hangulatban töltöttük az első összejövetelt, köszönjük a szervezőknek! Nyitottunk hát mi is, és nem zárkózunk el a további találkozások elől…

B  Gados Júlia