A Somogy Vármegyei Adóügyi Klub tagjaival az elmúlt héten folytattuk azt a törekvésünket, hogy egykori lakóhelyüket meglátogatva ismerkedjünk a somogyi kötődésű híres emberek életével. Ezúttal Berzsenyi Dániel (1776-1836) nyomában jártunk.
Verőfényes napsütésben gyülekeztünk az autóbusz pályaudvaron, hogy Niklára utazzunk, ahol a legmagyarabb ódaköltő élt és gazdálkodott. Az autóbusszal a falu elejéig tudtunk utazni, így a gépkocsival érkező klubtársaink több fordulóval szállítottak bennünket a faluközpontban található Emlékházig. Az 1811-ben épült és a közelmúltban felújított műemlék kúriában tárlatvezető tartott rövid ismertetőt a költő életéről, munkásságáról, majd az életútját a kihelyezett látványos táblák segítségével kísérhettük végig. Az 1954-ben kialakított Emlékmúzeumban sajnos kevés bútor és csak néhány korabeli darab, a költő pipája és nemesi deréköve maradt fenn. Nagyrészt a költő és leszármazottainak korabeli kéziratai és levelezésének másolatai láthatók.
Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel 1776. május 7-én született Egyházashetyén középbirtokos családban. Sopronban tanult, de iskoláit nem fejezte be. Apjának haragja elől 1808-ban nagybátyjához költözött Niklára, majd feleségül vette Dukai Takách Zsuzsannát és annak sömjéni birtokára költözött. Négy gyermekük született. 1808-ban Niklára költözött. Verseskötetének kiadására Kazinczy Ferenc sarkallta, akivel levelezést folytatott. Kölcseytől azonban rossz kritikát kapott, így egyre kevesebbet írt. Tanulmányokba kezdett és idejét a tudományoknak és a gazdálkodásnak szentelte. Számos tanulmányt írt, 1830-ban a MTA első vidéki rendes tagja lett. 1825-ben válaszolt Kölcsey Ferenc 8 évvel korábbi kritikai észrevételeire, bár addigra már Kölcsey is megváltoztatta a korábbi nézeteit. Berzsenyi egészsége korán megromlott, bár kezeltette magát, 59 éves korában 1836. február 24-én elhunyt. A család sírhelye a helyi temetőben van, melyre 1860-ban obeliszket emeltek és a közelmúltban felújításra került. Ma is temetkeznek ide a költő leszármazottai.
A kúria-és szépen rendben tartott parkjának megtekintése után az 1755-ben épült, műemléki védelem alatt álló Szent Miklós RK. templomot néztük meg, ahol minden vasárnap miséznek. Ezt követően a gépkocsival érkezők segítségével a településen kívül eső temetőbe is eljutottunk és mécsest gyújtottunk a Berzsenyi család síremlékénél. Köszönöm Etának és Gyuszinak a segítséget.
A csodás napsütés egész nap elkísért bennünket, ismét egy szép napot töltöttünk együtt és ránk esteledett mire hazaérkeztünk Kaposvárra.
Vajna Ferencné NAV Somogy Vármegyei Adóügyi Klub
