„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek
házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet,
mely a magyar nyelvet kifejtse, vagy avval segítse elő
honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak
egyévi jövedelmét feláldozom rá.”
(Gróf Széchenyi István 1825. november 3-i beszéde)
március 25-én a NAV Dél-budapesti Nyugdíjas klub huszonkilenc tagja látogatást tett a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
A helyi idegenvezető már a díszes előcsarnokban köszöntött bennünket. Elmondása szerint a 200 év kincsei elnevezésű kiállítás kettős bicentenáriumi évfordulóra utal, hisz egyrészt a pozsonyi országgyűlés kerületi ülésén gróf Széchenyi István 1825. évi november 3-i magyar nyelvű beszédével megvetette a Magyar Tudományos Akadémia alapjait, másrészt pedig gróf Teleki József 1826-ban családi könyvtárát ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia leendő Könyvtárának.
A tárlatvezetőtől megtudtuk, hogy a Magyar Tudós Társaság eleinte bérelt épületben működött, majd a székházra 1861-ben építési pályázatot írtak ki. Az építkezési munkálatokat Ybl Miklós, s Schikedanz Albert vezette; a jelenlegi épület ünnepélyes átadására 1865. december 15-én került sor. Az Akadémia első elnöke gróf Teleki József, s később az elnökök között olyan személyeket találunk, mint Dessewffy Emil, báró Eötvös József, Lónyay Menyhért, Trefort Ágoston, báró Eötvös Loránd, Berzeviczy Albert, József főherceg, 1945-től pedig Kornis Gyula, Kodály Zoltán, Rusznyák István, Erdey-Grúz Tibor, Szentágothai János, Berend T. Iván, illetve Kosáry Domonkos. A titkárok, s főtitkárok között feltétlenül megemlítendő Döbrentei Gábor, Toldy Ferenc, Szalay László, s Arany János.
Időközben a díszes főlépcsőn keresztül megérkeztünk a kiállítási termekhez. Az előtérben gróf Széchenyi István (1791-1860) mellszobra fogadott bennünket. Az első terem falain – többek között – olyan – az Akadémiához kapcsolódó – személyek portréi sorakoztak, mint Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, báró Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Budenz József nyelvész, Hunfalvy Pál nyelvész, Szarvas Gábor nyelvész, s Bolyai János matematikus. A látogatás során megtudtuk: a XIX. század harmincas évek Szatmár vármegyéjében olyan követutasítást akartak rákényszeríteni Kölcsey Ferencre, mely nem fért össze Kölcsey politikai nézeteivel, ezért a költő lemondott követi megbízatásáról. Báró Wesselényi Miklóssal kapcsolatban a tárlatvezető elmondta: a báró őszinte csodálója, s rajongója volt a szebbik nemnek, s hódításairól bizony naplót is vezetett.
A terem másik részében gróf Széchenyi Istvánhoz kapcsolódó tárgyak találhatók. Az egyik relikvia azon pillanatot ábrázolja, mikor a gróf – emlékezetes 1825. november 3-án elhangzott beszédével – megvetette a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. A teremben a gróf fontosabb műveinek – a Hitelnek, a Világnak, s a Stádiumnak – egy egy példánya láthatók.
A Széchenyi-emlékek közelében található a gróf Teleki József híres nyelvészt, s történészt ábrázoló festmény. A gróf 1826. március 17-én a mintegy 30.000 kötetes családi könyvtárát ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság majdani Könyvtára számára, s ő az Akadémia első elnöke, gróf Széchenyi István pedig – szerényen, csupán – alelnöki tisztséget látott el. A tárlókban – többek között – Teleki gróf levele, egyik beszédének szövege, az A Hunyadiak kora Magyarországon című híres műve, a Teleki-bélyegző, továbbá a Könyvtár első bélyegzője látható.
A közelben különböző szótárakat, tájszótárakat, műszavak szótárát, s zsebszótárakat találunk. A magyar nyelvemlékek és kódexek című blokk kiállítási tárgyai között láthatjuk az Érsekújvári kódexet, a ún. Czecz-kódexet, Wathay Ferenc fehérvári várkapitány Énekes könyvét, s az ún. Kriza-kódexet. A latin nyelvű kódexek között – többek között – olyan művek kerültek kiállításra, mint például a Horarium Birurigense (Bourgesi hóráskönyv), a Horarium címen ismert latin nyelvű hóráskönyv, s a Pulszky Ferenc által a Könyvtárnak ajándékozott Biblia Latina. Örömmel fedeztük fel a Bellifortis című könyv lapján Luxemburgi Zsigmond király alakját. A Kézirattár legtitokzatosabb, s különleges műve az ún. Rohonci kódex, melynek érdekességei: nem tudjuk, hogy ki a szerző, hol, s milyen nyelven írta a művet, illetve természetes nyelvről, vagy tán valamilyen titkosírásról van szó?
Máris a magyar könyvnyomtatás kezdeténél jártunk. E blokknál a helyi idegenvezető utalt a Budai Krónikára, Mátyás király, s Hess András szerepére. Az 1473-ban nyomtatott mű mellett a tárlatvezető hangsúlyozta az ún. Carbo-kódex jelentőségét is, melyet gróf Teleki József 1840-ben vásárolt a Magyar Tudós Társaságnak. A (magyar) könyvnyomtatás első évtizedeinek ritkaságai közül itt látható – többek között – a Thuróczy János-féle Chronica Hungaricum, Justinus: Epitomae in Trogi Pompeii, s Plautus: Comodiae című munkája is. A kiállítási tárlókban feltűnnek Komjáthy Benedek: Az Zenih Paal leveley magyar nyelven, Pesti Gábor: Aesopi Phrygis fabulae, illetve Misztótfalusi Kis Miklós: A’ mi Urunk Jesus Christusnak Uj testamentuma című művei is.
A közelben levő dokumentumok nemzeti nagyjaink – Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Kemény János, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós, s Kossuth Lajos – alakját idézik.
Eljutottunk azon XIX. századi költőkhöz, kik kapcsolatba kerültek a Magyar Tudós Társasággal. A meglehetősen hányatott sorsú Kisfaludy Károlyról megtudtuk, hogy korábban festegetéssel is foglalkozott, s a Kazinczy Ferenc klasszicista nézetivel szemben Kisfaludy a nemzeti romantika vezéralakjaként az első akadémikus, kinek híres művei a nemzeti ellenállást idéző Csák végnapjai, valamint az A tatárok Magyarországon című drámák. Ugyanitt találhatók a legnagyobb magyar romantikus költővel – Vörösmarty Mihállyal – kapcsolatos dokumentumok, s használati tárgyak is. A látogató megnézheti a Szózat javított példányainak, A merengőhöz, a Gondolatok a könyvtárban, illetve a Vén cigány kéziratát. Itt került kiállításra a költő íróasztala, továbbá a sakk készlete is. A tárlatvezető elmondása szerint a XIX. század harmincas/negyvenes éveiben a Könyvtár a mostani Budapest, V., Petőfi Sándor utca 3. szám alatt levő Károlyi-Trattner-féle épületben működött.
A kiállítás nemcsak költők, hanem más személyek életművét is bemutatja. A látogató nemcsak Körösi Csoma Sándor életét, hanem a hanem híres utazó mindkét művét, a Tibeti nyelvtant, s a Tibeti-angol szótárt is megismerheti. A tárlat részét képezi a század jelentős tudósa Bolyai János munkássága is, kinek nevéhez fűződik az ún. nemeuklideszi geometria elmélet megalkotása. A tárlóban került elhelyezésre a világhírű matematikus Appendyx című munkája is. A XIX. század jelentős személye Berzsenyi Dániel is, ki az Akadémia első vidéki rendes tagja, s a magyar felvilágosodás időmértékes ódaköltészetének legnagyobb alakja. A tárlókban megtekinthetők a Búcsúzás Kemenesaljától, s a Közelítő tél című versek kézirata is. Természetesen itt látható a Martinovics-mozgalomban való részvétele miatt várfogságot szenvedő Kazinczy Ferenc Fogságom naplója című munkája is. A tárlatvezető szerint Kazinczy a Magyar Tudós Társaság Történettudományi Osztályának volt a tagja.
A kiállított relikviák részletesen ismertetik Arany János irodalmi tevékenységét. A látogató nemcsak megismerheti a Toldi keletkezési körülményeit, hanem – többek között – a Petőfi Sándor-Arany János közötti (verses) levélváltás irodalmi emlékeit, hanem A honvéd özvegye, s az A walesi bárdok című versek a kéziratát is láthatja. Ugyancsak helyet kapott az Akadémia, s Arany János közötti levelezés is, hisz 1865-ben az Akadémia titkárának – akkori szóhasználattal: titoknokának – választotta Arany Jánost. A kiállítási tárlókban került elhelyezésre az ún. Kapcsos könyv, az Őszikék, az A tölgyek alatt, a Híd-avatás, a Tengerihántás, az Epilógus, s a Szondi két apródja című költemények kézirata is.
Itt láthatók Madách Imre: Az ember tragédiája drámája különböző jelenetei részleteinek kézirata is. A tárlatvezető elmondta, hogy Arany kezdetben a hozzá megérkező művet Goethe Faustjának mindössze hitvány utánzatának tekintette. Később Arany azonban felismerte a hatalmas mű értékeit, a mindössze néhány apró módosítást javasolt a szerzőnek.
1882-ben az Akadémia levelező-, 1883-ban rendes tagjává, 1889-ben pedig elnökévé választotta báró Eötvös Loránd egyetemi tanárt. Nem véletlen, hogy a látogatók megtekinthetik – többek között – az akadémiai vezetők Eötvös Lorándhoz írt leveleket, az Eötvös Loránd-féle torziós inga dokumentációját, s Eötvös Loránd egyéb relikviáit is.
Az Akadémia és a zeneművészet közötti kapcsolatra Mátrai Gábor zenetörténész levelező tag, Bartók Béla levelező tag, s Kodály Zoltán elnök neve utal. E személyek művei közül kiemelkedik: Mátrai Gábortól a Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye, Bartókról s Kodálytól a Magyar népdalok című zenei füzet, s Kodálytól, pedig – többek között – a Magyar Népzene Tára sorozat, a Psalmus Hungaricus, a Székely fonó, s a Háry János című daljáték is.
Közben megérkeztünk a XX. századi magyar költőket bemutató teremhez, mely a Nyugat folyóirat különböző nemzedékeinek szerzőivel foglalkozik. E teremben Ady Endrétől az Elbocsátó szép üzenet, Babits Mihálytól az Esti kérdés, Kosztolányi Dezsőtől az Ilona, Tóth Árpádtól az Esti sugárkoszorú, Szabó Lőrinctől pedig az Árny keze című versek kézirata látható. A kiállítás részét képezi még József Attila Nagyon fáj, s Aki szeretni gyáva vagy című költemények kézirata, valamint Pilinszky János Apokrif művének töredékes kézirata is. Hiányos lenne a kiállítás a tragikus sorsú Radnóti Miklós művei nélkül, ám megcsodálhattuk – többek között – a Hetedik ecloga, a Nyolcadik ecloga, a Razglednica, s a Levél a hitveshez című gyönyörű költemények kéziratát, s megnézhettük a híres Bori noteszt is.
A természettudományok, – s azon belül is atomfizika – terén kiemelkedő eredményeket ért el Selényi Pál, a nukleáris láncreakció elvét elsőnek felismerő Szilárd Leó, a hidrogénbomba kifejlesztésében részt vevő Teller Ede, s az 1963 óta fizikai Nobel-díjas Wigner Jenő. A kiállításon természetesen Szilárd Leóhoz, s Teller Edéhez írt különböző levelek is láthatók. Szilárd, Teller, s Wigner voltak azon tudósok, kik felkérték Albert Einsteint, hogy 1939-ben írjon levelet az amerikai elnöknek a náci Németországban folyó atomkísérletek veszélyével kapcsolatban. 1942-ben e három tudós nevéhez fűződik az Amerikai Egyesült Államok területén folyó atomfegyver-kutatási programmal, az ún. Manhattan tervvel kapcsolatos felhívás. Neumann János ismert matematikus, ki nemcsak részt vett a Manhattan-terv kidolgozásában, hanem nevéhez kapcsolódik a személyi számítógép működése elvi alapjainak kidolgozása. 1946-ban a Bay Zoltán által vezetett budapesti tudóscsoport elsőként küldött mikrohullámú rádiójeleket a Holdra. Gábor Dénes a holográfiai rendszer feltalálásáért 1971-ben fizikai a Nobel-díjat kapott. Ismeretes, hogy 1937-ben Szent-Györgyi Albert orvosi és fiziológiai Nobel-díjat kapott a C-vitamin előállítása terén végzett kísérletei miatt.
A kiállítás külön is megemlékezett Lukács György személyéről. Róla tudjuk, hogy 1919-ben a Tanácsköztársaság helyettes közoktatási népbiztosa, s a Tanácsköztársaság leverését követően előbb Bécsbe, később Németországba, utóbb pedig a Szovjetunióba emigrált. 1945 nyarán végleg hazatért, 1948-ban előbb az Akadémia tiszteletbeli, 1949-ben rendes tagjává választották, s 1949-1958 között tagja a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének. 1956-ban a Nagy Imre által vezetett kormányban népművelési miniszter, majd Snagov után 1957-ben hazatért Budapestre, s ezt követően főleg esztétikai témájú, filozófiai jellegű, tudományos műveket írt. 1971-ben hunyt el, bár végrendeletében kéziratait, s műveit az MTA-hagyta, ám azokat mégis inkább az ún. Lukács-archívumban helyezték el. Fő művei: A modern dráma fejlődéstörténete (1908), A társadalmi lét ontológiája (1976), Az ész trónfosztása (1978), Az esztétikum sajátosságai (1978).
A kiállításban külön helyet kaptak az Akadémiával kapcsolatban álló orvosok is. Ismeretes, hogy Toldy Ferenc eredetileg orvos volt, Bugát Pál pedig 1848/49-ben a Kossuth Lajos által vezetett Országos Honvédelmi Bizottmány/Bizottság főorvosa, s nemcsak gyógyított, hanem nevéhez fűződik számos orvosi szakkifejezés megalkotása is. Balassa János tevékenyen részt vett az első magyar sebészeti iskola létrehozásában, az Orvosi Hetilap megalapításában, s az 1848/49. évi szabadságharc idején a Honvédkórház igazgatója, s Európában elsőként ő vezette be az általános érzéstelenítést. Az ő barátja Semmelweis Ignác, ki 1847-ben elsőként ismerte fel, hogy orvosi kézmosással megelőzhető a gyermekágyi láz. Nem véletlen, hogy Semmelweis Ignácot világszerte az anyák megmentőjeként tisztelik. A kiállításban helyet kapott Balassa János tanítványa, Korányi Frigyes is. 1949-től három orvos elnöke is volt az Akadémiának: Rusznyák István belgyógyász, Szentágothai János ideggyógyász, s Vizi E. Szilveszter farmakológus. Rusznyák István nevéhez fűződik a Kísérleti Orvostudományi Intézet létrehozása, ám ő volt az, aki – politikai okok miatt – eltávolította az Akadémiáról a rendkívül tehetséges, Sánta Kálmán világhírű ideg-, és elmeorvost. Szentágothai János híres műve a Kis Ferenccel közösen írt nyolcvanöt kiadást megért, s harminc nyelvre lefordított Az ember anatómiája című műve. Vizi E. Szilveszter nevéhez kapcsolódik az agy kommunikációs rendszerének a felfedezése.
Korunk tudósai közül feltétlenül megemlítendő Lovász László matematikus munkássága, ki 2014-2020 között az Akadémia elnöke, s a neves Wolf-, Abel-, s Kioto-díjak tulajdonosa. Fő kutatási területei: az ún. diszkrét matematika, számítástechnika, az ún. gyenge gráf sejtés bizonyítása, az ún. Kneser-gráfok színezési számára vonatkozó sejtés bizonyítása, a Shannon-féle ötszögprobléma megoldása, az ún. Lovász-féle lokális lemma, a Lenstra-Lenstra-Lovász -féle rácsredukciós algoritmus, továbbá az ún. gráflimesz-elmélet. Szemerédi Endre matematikus 2012-ben szintén megkapta az Abel-díjat. 2011-ben három magyar agykutató – Somogyi Péter, Buzsáki György, s Freund Tamás – kiemelkedő munkásságuk miatt megkapták az ún. Agy-díjat, melyet az agykutatás Nobel-díjának is neveznek. Kondorosi Éva biológus 2018-ban elnyerte a kémiai ökológia rendkívül magas rangú Balzan-díjat. Külön büszkék lehetünk Karikó Katalin biokémikusra, s Krausz Ferenc fizikusra, hiszen 2023-ban Karikó Katalin fiziológiai és orvostudományi, Krausz Ferenc pedig fizikai Nobel-díjat kapott.
A következő teremben feltűnik Jókai Mór portréja is, ki 1843 januárjában – mint ifjú joggyakornok – a mohácsi vész előtti időkben játszódó „Zsidó fiú” című drámán dolgozik. E színdarabbal Jókay Móric külön dicséretben részesült, s a darab alapján megállapítható, hogy az ifjú szerző a zsidó emancipáció lelkes híve. A falakról – többek között – Arany János, báró Kemény Zsigmond, s báró Jósika Miklós portréi tekintenek le ránk. A teremben kapott helyet a Kazinczy Ferencet ábrázoló szobor is.
A szomszédos terem falain az Akadémia életében egykor fontos szerepet játszó személyek portréi közül is mintegy kiemelkedik Johann Ender 1831-ben készült képe, a Borúra derű (A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája).
A kiállítás megtekintésének záróakkordjaként a közös fényképezésre Gróf Széchenyi István egész alakos portréja című kép (Friedrich von Amerling, 1836) előtt került sor.
Dr. Németh István
