A veszprémi Adóügyi Klub 25 tagja 2023. június 15-én busszal indult útnak, hogy megismerkedjen Sümeg egyik nevezetességével.
Sümeget és környéke a XI. század elejétől királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta. A török megszállás idején vált jelentős és fontos várossá: amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, amit még az oszmán seregnek sem sikerült soha bevennie. A veszprémi püspökség is a sümegi várba menekült a törökök elől, és ott is maradt majd’ kétszáz éven keresztül.
Amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a határozott fellépésű püspök a sümegi várból tervezte ellátni egyházi és világi tisztségeit. A tervekhez azonban az uralkodó, Mária Terézia nem járult hozzá, így a püspök a vár déli lejtőjének tövében álló, püspöki kúriaként szolgáló, egy emeletes épületet szemelte ki állandó rezidenciája helyszínéül.
A ma látható palota fokozatosan, évtizedek alatt épült ki. Az építkezést valószínűleg Széchényi György püspök (1605-1695) kezdte el. A XVII. század végén bővítették ki U alakúra az épületet, de végleges, zártudvaros formáját csak Padányi püspökké szentelése (1745) után néhány évvel nyerte el, amikor hozzáfogott a székhelyhez méltó, grandiózus elképzelése valóra váltásához.
Egy olyan felújítást láthattunk, ahol nem lemeszelték, hanem “elővarázsolták” a freskókat.
Csodálatos barokk épület a barokk stílus minden kidolgozott részleteivel (például ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak), érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések), pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai, alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása).
Hubai Erzsébet
