Kissé felhős égbolt fogadta 2025. október 4-én reggel a NAV Dél-budapesti Nyugdíjas klub tagjait, mikor beszálltak az autóbuszba. Szerencsére később már sokkal jobb idő lett.
A beszállás után a klubvezetőnk – Zachár Attila – köszöntötte a klubtagokat, bemutatta a pilótát, s kezdetét vette a vácrátóti-váci kirándulás. Bár a buszvezető mindig betartotta az esetleges sebességkorlátozást, rövid idő múlva megérkeztünk a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kerthez. A Kert bejáratánál a helyi idegenvezető, – Balog Ágnes – fogadott bennünket, s megkezdődött a vezetett botanikus kerti séta. A botanikus kert alaprajzánál Ágnes utalt az arborétum, s a botanikus kert közötti különbségre, majd részletesen mesélt a 22 hektárnyi alapterületű kert XIX. századi történetéről, s hangsúlyozta, gróf Vigyázó Sándornak (1825-1921) és feleségének, Podmaniczky Zsuzsanna bárónőnek a kert kialakításában betöltött kimagasló szerepét. A séta során az Örökzöldkert területén megcsodáltuk a jülan liliomfát, a formozai álciprust, a szagos borókát, a gyémántlucot, a pajzsosloncot, s a nandinát. Ahogy a kijelölt útvonalon haladtunk, Ágnes felhívta a figyelmünket a tiszafára, a hatalmas numídiai jegenyefenyőre, az óriási méretű ostorfákra, a kőrisekre, hársfákra, kocsányos tölgyekre, s az ún. Bisset-bambuszra. Időközben megérkeztünk az ún. Kúriához, mely a Kutatóintézet központi épülete. Külön érdekesség a Kúria közelében található Nagy-tó és Iker-tó, hol csodálatos mocsári nősziromban, káprázatosan szép tündérrózsákban gyönyörködtünk, s elámultunk az amerikai mocsárciprus méretén. Különlegességnek számít e mocsárciprus rengeteg lélegzőgyökere. A Nagy- tó partján áll a Csellós lány bronzból készült szobra (Somogyi József, 1973), s kiváló fotótéma az angolparkban található romantikus hangulatú Műrom is. A közelben levő kőtömbökkel kapcsolatban megtudtuk, hogy a gróf a bárónő kedvében akart járni, ezért a Kert, s a Műrom hangulatához illő köveket a Duna átellenes partjánál levő Naszály hegységből szállíttatta ide.
Sajnos lassan indulnunk kellett. Arra azonban még futotta az időnkből, hogy az egyik nagy méretű üvegházat belülről is megnézzük, s elsétáltunk az üvegházban levő növények közötti kakaócserje, meg a vaníliacserje előtt. Ágnes elmondta, hogy a híres A Pál utcai fiúk című amerikai -magyar koprodukcióban készült játékfilm egyes jeleneteit az egyik üvegházban forgatták. Mikor visszaszálltunk az az autóbuszba, Kardos Szilvi elmesélte egy Hajnalcsillag nevű, különleges szépségű lány, s egy ifjú herceg keserédes szerelmi történetét. A megható történet alapján megtudtuk: bár a fiatalokat a papok a halálba hajszolták, de néhány nappal később a haláluk helyén egy bokor nőtt ki, mely csodálatos virágot hozott. A legenda szerint e csodálatos virág a bájos Hajnalcsillag véréből fakadt.
Utunk következő állomása a váci Püspökvác Látogató-, és Rendezvényközpont, hol a különteremben terített asztallal, s finom ebéddel vártak bennünket. Mivel időközben alaposan megéheztünk, derekasan nekiláttunk az ebédnek, s mindenki a gasztronómiai élvezeteknek hódolt. Ezután következett a nap másik fénypontja, mikor vezetett séta keretében megtekintettük a püspöki palota épületét. A helyi idegenvezető – Szénási Dóra – elmondása szerint az új püspöki palotát a régi palota helyén még a XVIII. század elején Althan Károly püspök kezdte építeni. A palota jelenlegi, klasszicizáló-késő barokk stílusú alakját 1768-1775 között Migazzi Kristóf püspök idejében nyerte el, s a terveket Meissl József bécsi építész készítette. Dóri ismertette az épület XIX. századi történetét, az 1848/49. évi szabadságharc eseményeit, a XX. század első felének történelmét, a második világháború végét jelentő nyilas rémuralom borzalmait, s az ötvenes évek megpróbáltatásait. A vezetett séta során bejártuk a palota különböző helyiségeit. Először a díszlépcsőház festményeiben gyönyörködtünk, majd a díszteremben Dóra részletesen beszélt az 1990-et követő évek püspökeiről, s a jelenlegi püspök személyéről is. Dóri előadása alapján megtudtuk, hogy a mostani püspök – miközben aktívan sportol, a hitéleten túl – szervesen bekapcsolódik a város közéletébe is. A díszterem után az ún. tálalóhelyiségben képet kaptunk a palota lakójának, s a személyzet mindennapi életéről. A tálalóhelyiség után a püspöki szalonok, s püspöki audienciákra jelentkezők helyisége következett. Dóra hangsúlyozta, hogy a hívek, s a környező falvak papjai a legkülönbözőbb problémák miatt jelentkeznek püspöki kihallgatásra, s a jelenlegi püspök igyekszik mindenkinek segíteni. Az épületbejárás során megcsodáltuk a könyvtárszobát is, s elámultunk az ott elhelyezett rengeteg – főleg filozófiai, s esztétikai tárgyú – könyvön. A könyvek között megtalálhatók nemcsak az ókori görög, római szerzők esztétikai, s filozófiai tárgyú alkotásai, hanem Lukács György művei is. A szoba egyik falán örömmel vettük észre a bájos Erzsébet királyné (Sissi) portréját is. A palota megtekintése végén felfedeztük, hogy épp a kapualjban parkol a püspöki személyautó is. Az épülethez tartozó parkban elámultunk a hatalmas fákon, s Dóri lelkesen említette: a Szabó Magda regényéből készült Abigél című televíziós filmsorozat egyes jeleneteit a palota parkjában forgatták. (Úgy Dóra, mint ahogy mi is kifejeztük sajnálatunkat a tekintetben, hogy a forgatást követően Abigél szobrát elvitték innen.)
A püspöki palota bejárását követően Dóri átkísért bennünket a közeli késő barokk, korai klasszicista stílusban épült Székesegyházhoz, s az előtérben néhány szót mondott az épülettel kapcsolatban. Megtudtuk, hogy az épületet a XVIII. század közepén még Es(z)terházy Károly püspök kezdte építtetni, ám az építkezés csak Migazzi Kristóf püspök idején fejeződött be. Az eredeti terveket még Franz Anton Pilgram építész készítette, ám az épület mégis Isidore Marcellus Amandus Canevele tervei alapján készült el. A felszentelésre 1780-ban került sor, s 1792-ben a csonka tornyokra órákat szereltek fel. Dóra felhívta figyelmünket arra: a székesegyház kupolájában Franz Anton Maulbertsch/Maulpertsch osztrák festő nagyméretű freskói díszítik, a főoltárnál pedig szintén Maulbertsch/Maulpertsch műve – a Mária látogatása Erzsébetnél című freskó – látható. 1942-ben sor került a székesegyházi freskók restaurálására.
A Székesegyház lefényképezése után a templom előtti úttest túlsó oldalára siettünk, s néhány perc múlva megérkezett a városnéző kisvonat. Az üléseken való elhelyezkedést követően megkezdődött a városnézés, melynek során megtekintettük Vác legfontosabb nevezetességeit. Elsőként szóba került: a XI. század harmadik harmadában a majdani város helyén levő erdőben élt egy Vácz nevű remete, ki megjósolta Géza, s László hercegek 1044. évi mogyoródi győzelmét az álnok, s hitszegő Salamon király felett. A kisvonaton megtudtuk azt, is, hogy I. Géza királynak (1044-1047) egy különleges szarvas mutatta meg, hogy a mai Vác területén hol kell felépíteni a székesegyházat. A városnézés során – többek között – megtekintettük a Mária Terézia császárnő (1740-1780) és családja látogatása tiszteletére 1764-ben emelt Diadalívet, a Kőkapu közelében levő Állami Büntetésvégrehajtási Intézet rendkívül komor épülettömbjét, a Belvárosban levő egykori Fogadót, hol Petőfi Sándor szerint egykor a híres vándorszínész – Szentpéteri Károly,
„…Körmölgeté, mint más, a színlapot./Kapott/ Ezért egyszer vagy öt forintnyi bért,…”,
s az I. Géza király által alapított székesegyház romjait. Mikor a kisvonat elhaladt a Március 15. téren, megtudtuk, hogy 1849. január 5-én Görgey Artur a tér egyik épületben írta alá a váci kiáltványt, melyben hangsúlyozta, hogy csakis az 1848. évi áprilisi törvényekért harcol, s ezzel burkoltan felmondta az engedelmességet az országot irányító Országos Honvédelmi Bizottságnak. Röviddel később már a Vár közelében voltunk, mikor megláttuk a vár fokán I. Géza király szobrát. Egy kis kitérő után a Gombás patak hidjánál jártunk, hol megismertük az 1849. évi dicsőséges tavaszi hadjárat Gombás patak kőhidjánál vívott győztes csatáját, s Földváry Károly alezredes hőstettét. A nevezetes kőhíd után a kisvonat visszafordult a Belváros felé, s még néhány különlegesen szép barokk épület előtt vitt bennünket.
A kisvonatozást követően a váci Duna-parton néhány perces fotószünet következett, majd pilótánk az indulási helyre szállított bennünket. A visszaút is nagyon jó hangulatban telt el.
Dr. Németh István
