A NAV NYOSZ Egri Adóügyi Nyugdíjas Klub maroknyi kis csapata június 11-én útra kelt Sirokba. Úti célunk a siroki vár és a tájház megtekintése volt. Kellemes verőfényes, de nem kánikulai időben indultunk Eger Autóbusz-állomásról.
Megérkezve Sirok központjába támadást intéztünk a mintegy 300 méteres magasságban lévő vár ellen. A Mátra és a Bükk határán, a Tarna-patak völgye felett magasodik az Árpád-korban emelt erődítmény, mely a Vár-hegy riolitkúpjának csúcsán található. A romokhoz meredek kaptató vezet, de a csodálatos panoráma, valamint a vár múltidéző hangulata mindent feledtet.
Az ódon kőfalak múltja egészen a honfoglalás kori időkig nyúlik vissza, amikor még az Aba nemzetséghez tartozó Bohr-Bodon ág rendelkezett a terület felett. A ma is látogatható épület elődje csak egy kezdetleges erődítmény volt, amit a tatárjárást követően alakítottak át várrá. Első okleveles említése 1320-ból származik. Hosszas tulajdonosi viták után 1475-ben Mátyás király az Országh családot nevezte meg a váruradalom jogos birtokosának.
Országh Kristóf 1555-ben megerősítette a vár falait, aminek köszönhetően a török terjeszkedés alatt Sirok stratégiailag is jelentős erődítménnyé nőtte ki magát. A Rákóczi-szabadságharc viharos éveiben a kurucok védelmi vonalának részét képezte. Kalandos története 1713-ban szomorú véget ért: a császári erők hadászati szempontból jelentéktelennek ítélték és lerombolták.
A napjainkban látható épület két részből tevődik össze: az alsó- és a felsővárból. A földszinten 16-17. századi bögrék, főzőedény töredékek, porcelán csészedarabok és pipák kaptak helyet. A galérián több száz éves érméket, puskagolyókat, csontlemezeket és nyílhegyeket tekinthetünk meg. A felső szinten a török idők konyháját, lakóhelyiségét és hadi felszerelését mutatják be.
A várból átsétáltunk a közelben lévő Barát- és Apáca sziklaképződményekhez, melyek szintén lenyűgöző látványt nyújtanak.
Ezután lefelé, a település központja felé vettük az irányt, hogy megnézzük a tájházat, mely épület műemléki védelem alatt áll, a 19. század közepén épült, igaz, azóta többször átalakították. Szoba-konyha-szoba-hátsó konyha tagozódású. A lakóház udvari homlokzata előtt törpeoszlopos, bimbófejezetes tornác fut végig, mely az épületet kiemelkedő értékűvé teszi, mely oszlopok egykor a környéken dolgozó olasz kőfaragómesterek munkái. A hátsó szobában palóc szobát rendeztek be.
A tájház melletti Hunor étteremben éhségünket a palócok jellegzetes ételeivel csillapítottuk: palóclevessel, gancával és palacsintával.
Végül szintén a falu központjában található épületbe tértünk be, melyről csak véletlenül szereztünk tudomást. Mit mondjunk, vétek lett volna kihagyni. Nagyon értékes, csodálatosan szép tárgyakban, festményekben, melyeket siroki lakosok készítettek, rádió gyűjteményben, fotós szobában, régi siroki képeslapokban, fényképekben, valamint a földszinti rész boltíves mennyezetében gyönyörködhettünk.
Nagyon kellemes időben, csodálatos és hasznos élményben volt részünk.
Lejegyezte: Nagy Jánosné Márti
NAV NYOSZ Egri Adóügyi Nyugdíjas Klub tagja
