A Tolna Megyei Adóügyi Klub Sióagárdon élő két tagjának meghívására 2023. május 18.-án ellátogattunk a községbe, mely a Sió és a Sárvíz összefolyásának ölelésében fekszik, Szekszárdtól nyolc kilométerre.
Menetrendszerinti busszal délelőtt tíz órára érkeztünk meg Sióagárdra, ahol már várt ránk Rita és Klári frissen sült pogácsával és egy kupica „melegítő itallal”, mivel borongós, esős idő fogadott minket.
Először a Községi Tájházhoz mentünk, ahol láthattuk, milyen életviszonyok voltak jellemzőek az itt élő emberekre, milyen bútorok között éltek, mit viseltek, milyen tárgyakat használtak. Innen átsétáltunk a Hagyományok házához, ahol az egyik vezető, Kabarcz Katalin várt minket és érdekes előadás keretében mutatta be a házat. Elmondta, hogy az épület a község lakóinak összefogásával jött létre, és 2015. május 16.-tól folyamatosan megtekinthető. Három helységben láthatóak a kiállított tárgyak, melyeket szintén az itt élők adták össze.
Az első szoba a Viseletes szoba, egy gyermekágyas édesanya látogatását eleveníti meg. Látható az akkori viseletben a férj, az anyuka, a komaasszony, fején a kosárral, a nagymama, és a kiságyban pólyában a kisbaba. A falon régi családi képek, falusi életképek láthatók. A második szobában a sióagárdi szőttesekben gyönyörködhettünk, párna húzatok, törölközők, abroszok kerültek itt kiállításra. A harmadik szobában Kabarcz Katalin egyházi kiállítását láthattuk. Imakönyveket, ezernél több szentképet, írásos egyháztörténeti dokumentumokat.
Nem maradhatott ki a község katolikus temploma, a Nepomuki Szent János templom, mely szintén a falú összefogásának szép szimbóluma. 1886.-ban épült, az egész falú lakossága részt vett a munkában. Hihetetlen, de tíz hónap alatt elkészült. Az első számú harangot az I. világháborúban elvitték hadi célokra, majd 1935-ben öntettek egy új harangot, melyet négy markos legény vitt fel a toronyba.
Ismét buszra ültünk, és a község mellett lévő híres Leányvári pincesorhoz mentünk, de nem borkóstolóra, hanem megtekintettük Vargáné Kovács Veronika helytörténeti textilgyűjteményét, mely egyedül álló. Bemutatja a sióagárdi népviseletet és díszítőművészetet az 1800-as évektől napjainkig.
Éhségünket a közelben lévő Leányvári bisztróban csillapítottuk. Bár az időjárás nem kedvezett, mégis nagyon jó hangulatú kirándulás volt, sok szépet láttunk, új ismereteket szereztünk szűkebb hazánkról. Köszönjük azoknak a klubtagjainknak, akik ezt lehetővé tették nekünk!
Tolna Megyei Adóügyi Klub
Wiedemann Józsefné
