A NAVNYOSZ Fejér Megyei Nyugdíjas Klub tagjaiként a márciusi klubgyűlésen átbeszéltük az idei év tervezett programjait. Már mindenki nagyon várta, hogy ismét közös kirándulásokon, találkozókon vegyünk részt.
Ennek első állomása egy székesfehérvári kiállítás volt. Április 5-én az időjárás inkább őszies volt, mint tavaszias, de ez nem szegte a 17 fő klubtag kedvét és lelkesedéssel indultunk a belvárosba.
A kiállítás a „Királyok és szentek” címmel az Árpádok korát mutatja be a csodálatosan felújított Szent István Király Múzeumban.
A tárlatvezetésen képet kaptunk a középkori Európa egyik legsikeresebbnek számító Árpád-kor történelméről, régészeti leleteiről. A bemutatott leletek egy része magyarországi múzeumokból került Székesfehérvárra a kiállítás idejére, egy jelentős része pedig Európa különböző országaiból.
17 teremben történik e kornak a bemutatása, mindegyik más-más témakört ölel fel.
Pár szóval felidézve a látottakat:
- Árpád vezér bejövetele a Kárpát-medencébe. A vitrinekben az akkori elit viseletének legszebb darabjai, és az ötvösművészet remekei sorakoznak. Attila kardja bekerült a német koronázási jelvények közé is. A honfoglalás kori temetkezési szokások is bemutatásra kerültek.
- A terem fő dísztárgya a prágai Szent István kard, mely állatalakokkal, indadísszel gazdagon ellátott. A kard mögötti vitrinben a katonai vezetőség hagyatéka látható, melyek a fegyverművesség kiemelkedő darabjai. Emellett bemutatásra került a 11-12. századra jellemző fegyverzet is.
- Királyi temetkezések, az ezekből származó aranyékszerek kiállítása. III. Béla és felesége sírja volt az első hitelesen feltárt királysír Magyarországon, és ez alapján indult DNS kutatás , mely alapja volt az Árpád-ház genetikai meghatározásának. A pár arcáról arcrekonstrukció is készült.
- Az uralkodó családok közti házasságok bemutatása. Kiemelt műtárgy a Monomachos korona, valamint érdekesség a III. Béla kori jövedelemösszeírás.
- Egy királyi pompát idéző terem, ahol eredeti tárgyak mellett a koronázási jelvények – Szent Korona, országalma, és a jogar, valamint a koronázási palást – másolatai idézik a koronázási szertartást.
- Egyházalapítás emlékei, főpapi, apáti temetkezések bemutatása. Az egyetlen Árpád-korból ismert temetkezési szertartás része a „Halotti beszés és könyörgés”.
- Magyarország Boldogasszony országa, virágzott a Szűz Mária kultusz. Legfontosabb írásos emlék az Ómagyar Mária-siralom.
- Szakrális terek, templomkapuk domborművekkel való díszítése. Zarándokmozgalom bemutatása, utak a Szentföldre, Rómába és más szent helyekre.
- Királyi alapítású monostorokban, a világtól elkülönülten éltek saját szabályaik szerint a monasztikus szerzetesrendek. Idejük nagy részét olvasással, imával, könyvek, kódexek másolásával töltötték.
- Templombelsők bemutatása kőtöredékek alapján. Aranyozott tárgyak, keresztek, gyertyatartók, zarándokjelvények kiállítása, zarándoklatok, hadjáratok emlékei kaptak itt helyet.
- Egyházi szertartásokhoz szükséges tárgyak, textíliák, liturgikus könyvek felsorakoztatása.
- Árpád-kori falvak általában kiemelkedő magaslatokon épültek. Félig földbe vájt veremház volt a jellemző. A leleteknek köszönhetően jól ismert az edényművesség, a kézműves termékek előállítása. I. István törvénye szerint 10 falunak építenie kellett egy templomot. Temetkezéskor ételt-italt tettek az elhunyt mellé. Lányok, fiatal nők mellé pedig ékszereket is.
- Városok és az azokban zajló mindennapok, kereskedelem, kézművesség, egyházi élet ábrázolása a megfelelő tárgyakkal.
- Tatárjárás régészeti kutatásai felfedték a megdöbbentő pusztítást. Leégett épületek, tárgyak, állatok és sajnos a tűzben elégett emberek is jellemezték ezt az időszakot. Az értékeket, a pénzt, ékszereket agyagedényekben a földbe rejtették el, ezek aztán szántás, ásás során kerültek napvilágra.
- Keleti népek – besenyők, kunok, jászok – érkeztek az akkori Magyarországra, ahol az együttélés nem volt mindig békés. Jelentős kiállítási darab Lehel kürtje.
- Az utolsó Árpádok bemutatása, gótika virágkora. Az uralkodóházon belül viszályok jellemezték ezt az időszakot. III. András uralkodása volt az Árpád-ház utolsó felvonása. Ezen korok legszebb darabjai a kalocsai királyfej, a margitszigeti korona és a Gesta Hungarorum, a Magyarok viselt dolgai című írás.
- A legtöbb szentet az Árpád-ház adta a keresztény világnak. 1083-ban 5 szentet avattak. I. Istvánt, Imre herceget, Gellért püspököt, valamint András és Benedek remetét. Később I. László is szentté vált. Szent Erzsébet és Szent Margit kultusza pedig európai jelentőségű.
Utunkon királyok és szentek kísértek bennünket.
A kiállítás megtekintését szeretettel ajánljuk minden kedves klubtársnak. Mi nagyon jól éreztük magunkat, feltöltődve léptünk ki a múzeum kapuján.
Höflinger Józsefné klubtag
