90 évvel ezelőtt (1930. október 4.) nyílt meg a Magyar Királyi Pénzügyőrségi Múzeum Budapesten, a Fiumei út 6. szám alatti pénzügyőri laktanyában.

Ebből az alkalomból a családdal történt egyeztetés után Turi Zsolt pénzügyőr őrnagy koszorút helyezett el az alapító Bittermann Béla pénzügyőri főfelügyelő (Zombor, 1879. március 25. – Budapest, 1957. december 1.) sírjánál a Farkasréti temetőben október 2-án. A nem hivatalos eseményen a NAV NYOSZ képviseletében megjelent Csík Bálint elnökségi tag és felesége, valamint Untener Erika klubvezető, aki rövid beszédben fejezte ki az utókor tiszteletét a nagy előd sírjánál.

Az emlékezők között volt Arday Géza író, akinek a neve ismerősen csenghet a pénzügyőrök fülében, mivel ő ükunokája a két világháború közötti időszak szintén kiemelkedő pénzügyőr személyiségének, Arday Ignácznak, aki megalkotta és szerkesztette a róla elnevezett zsebkönyveket. Ezt minden évben kiadták. Az aktuális jogszabályok ismertetése mellett követni lehetett segítségével, hogy kit hová vezényeltek, s milyen előléptetések történtek. Az Arday-zsebkönyv igen hasznos és népszerű volt a pénzügyőrök körében.

Részt vett a megemlékezésen dr. Köpf László, az egykori Vám- és Pénzügyőrség Szociális, Kulturális és Sportközpontjának (ma KEKI) igazgatója is, aki a dupla jubileumot ünneplő múzeum életében jelentős szerepet játszott. Huszonöt éve, 1995-ben nyitotta meg ugyanis kapuját a reprezentatív Schiffer-villában (Budapest VI., Munkácsy Mihály utca 19/b) az ötven évig tartó Csipkerózsika-álomból felébresztett múzeum, immár Vám- és Pénzügyőri Múzeum néven. Ezekben az években csatlakoztunk az Európai Vámigazgatások Múzeumainak Szervezetéhez, mondhatni az alapító Bittermann Béla munkásságának kiteljesedéseként.

Ahhoz, hogy újra megnyithassa kapuit a Pénzügyőr Múzeum, évtizedes előzetes gyűjtőmunkára volt szükség, hiszen sok minden megsemmisült, elveszett, akár tudatos pusztítás révén. A testületi múlt megmentésének elindításában játszott óriási szerepet dr. Faragó Ambrus pénzügyőr ezredes, aki megnyerte a vezetőket e misszióhoz. Ő már nem érhette meg a mostani jubileumot. Két alkalommal kiállításon láthatta a közönség e gyűjtőmunka eredményét. Először a VPOP épületében szemlélhették meg a kollégák 1985-ben, majd a Közgazdasági Egyetem, azaz a régi Vámfőpalota látta vendégül a gyűjteményt, míg 1995-ben méltó körülmények közé kerültek a dokumentumok, relikviák, fotók, régi használati eszközök, egyenruhák.

A legújabb korban Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum néven működő intézmény magába olvasztotta a korábbi Adózásügyi Múzeum kiállítási anyagát, amely szintén megtekinthető lesz, amint befejeződik az épület renoválása.

 

B. Gados Júlia