A NAV NYOSZ Somogy Vármegyei Adóügyi Klub tagjaival (kiegészülve családtagokkal, barátokkal) június 18-án kora reggel kétnapos autóbuszos kirándulásra indultunk, hogy bepótoljuk a 2024 őszén az árvíz miatt elmaradt dunakanyari utunkat. Első állomásunk Szentendrén a Marcipán Múzeum volt. Szamos Mátyás cukrásztanonc korában egy dán cukrásztól tanulta az édesség készítését és az első rózsák megformálását. Később a felesége és gyermekei is elsajátították, így nőtte ki magát az 1990-es évekre a családi manufaktúra. A múzeumban ma nagyrészt Szamos Mátyás és Szabó Károly marcipán alkotásait mutatják be. Láthattunk többek között csodás, precízen kidolgozott épületeket, történelmi alakokat, hírességeket, életképeket, bútorokat, hangszereket, mesefigurákat és tortákat. Természetesen a múzeum alatti cukrászdában bevásároltunk a marcipános finomságokból.
Utunk innen a Kovács Margit Kerámiamúzeumba vezetett, ahol a Kossuth-díjas művész (1902-1977) életmű kiállítását tekintettük meg. A háromszáznál is több alkotást a művész ajándékozta a múzeumnak 1972-ben, amelyből egy évvel később nyílt a kiállítás. Megtalálhatók a korai korszakának vázlatai, durvább kidolgozású figurái, plasztikái és az érett korszakának művei. A pincében az ikonográfiai hangulatú alkotásait az új szárny galériájában az utolsó korszakát kísérhettük végig.
A múzeumtól átsétáltunk a Blagovestenszka „Angyali Üdvözlet” szerb görögkeleti templomba, ahol rövid ismertetést hallhattunk a Szentendrére menekült görögök, szerbek, bosnyákok letelepedéséről és az 1690-ben épült első fatemplomról, amely kolostorként is szolgált. A jelenlegi barokk-rokokó stílusú templom építését 1752-ben kezdték Mayerhoffer András tervei alapján és 1754-ben szentelték fel. Ma is tartanak itt miséket. Megismerhettük a templom mise alatti szokásrendjét, a könyöklők szerepét, az ikonográfia készítőit és hallhattunk a Brankovics dinasztiáról.
Kora délután utaztunk tovább Vácra, ahol helyi vezetéssel tekintettük meg a barokk stílusú Püspöki Palotát, amelyet gróf Migazzi Kristóf Antal püspök építtetett. Az elmúlt 250 évben 21 püspök és kormányzó lakhelyéül szolgált az impozáns műemlék épület, amely csak néhány éve látogatható a ma is itt élő Marton Zsolt püspök engedélyével. A palota egykori ebédlőjében letelepedve hallgattuk meg a tárlatvezető ismertetőjét az épületről, az itt szolgált püspökökről, majd végig sétáltunk a múlt emlékeit őrző szalonokon. A látogatást a palota védett kertjében tett sétával fejeztük be.
A következő programunkon a Pannónia–házban két csoportra váltunk szét és vezetéssel indultunk megtekinteni a „Váci mosolyalbum” -Sajdik Ferenc műveinek gyűjteményét. A Kossuth-és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista életmű kiállítása a mindennapi életünk egy-egy mozzanatát mutatja be humoros formában. A 95 éves művész Berlinben született, gyermekkorát több országban töltötte és már akkor is humoros rajzokat készített. 1949-től nyomdai litográfusként dolgozott, 1955-ben a MTV újság rajzolója, majd 30 évig a Ludas Matyi szatirikus hetilap munkatársa lett. 1989-után Csukás Istvánnal olyan népszerű rajzfilm sorozatokat készített, mint a Nagy ho-ho-horgász és a Pom-Pom meséi, de munkái minden stílusra kiterjedtek, több száz kötetet illusztrált a rajzaival. A kiállításon több mint 100 festett táblaképe, valamint neves írókat, költőket és művészeket ábrázoló portréi is láthatók.
Az épület földszintjén „A vasba öntött történelem” állandó kiállítást néztük meg, amely Berczelly Attila és Vaszkó Ernő több mint 400 öntöttvas tárgy gyűjteményét mutatja be. Többségük 1850-1950 között készült magyar, német, osztrák, cseh és orosz öntödékben. Láthattunk itt csodás dísz, használati, és lakásfelszerelési tárgyakat, kisplasztikákat, gyönyörű kályhákat és kerítéselemet.
A belső udvari „Tündérkertben” Vertel Andrea keramikusművész bohókás kerámia alkotásai és a falon lévő 5 m. magas tűzpiros virágú fát ábrázoló rajza varázsolt el bennünket.
Rövid sétával jutottunk el az Althann Vendégházhoz, ahol elfoglaltuk a szállásunkat és felfrissítettük magunkat. A vacsora elfogyasztása után a csoport tagjainak egy része lepihent, de legtöbben lesétáltunk a Duna partra és a padokra letelepedve diskuráltunk egy órácskát.
A második napon a reggeli elfogyasztása után az „Örökség” című Egyházművészeti Gyűjteményt néztük meg helyi vezetéssel. A kiállításon gyönyörű ötvöstárgyakat, festményeket, szobrokat, metszeteket, liturgikus eszközöket, bútorokat, gazdagon díszített liturgikus textilgyűjteményt, a gyógyítás eszközeit, valamint az itt szolgált püspökökről és főpapokról készült festményeket mutatnak be.
A délelőtt hátralévő részében rövid szabadprogram volt, amely alatt lehetőség volt megtekinteni a Székesegyházat, a Diadalívet, a Memento Mori Múzeumot, vagy csak elfogyasztani egy kévét, fagylaltot, attól függően ki-mennyire bírta a 30 fok feletti hőséget. Ezután autóbuszra szálltunk és Vácrátótra utaztunk.
A Nemzeti Botanikus Kert megtekintésére kisebb csoportokban indultunk, követve a kijelölt útvonalat. Az arborétum hazánk leggazdagabb élőnövény gyűjteménye, mintegy háromezer faj-fajta látható itt. A délutánt különleges fák, cserjék, rózsák, sziklakerti növények és virágágyások között töltöttük megcsodálva a kis vízeséseket és patakokat, az Ikertavak szépséges tündérrózsáit, a vízimalmot, végül a pálmaházat is megnéztük dacolva a hőséggel és a párás levegővel.
Hazaindulás előtt a büfénél langallóval, sült kolbásszal és hideg italokkal pótoltuk az elvesztett energiát.
Kora este érkeztünk haza Kaposvárra két felhőtlen, vidám és tartalmas nap eltöltése után.
Vajna Ferencné klubvezető
