A Mi kis Nyugdíjas csoportunk július 08-án ismételten Nyugat-Dunántúlra utazott és először az Ausztriai GÜSSING (Németújváron) járt a Batthyány család ősi fészkét, majd KÖRMENDEN a Batthyány-Strattman kastélyt tekintette meg!
Güssing, Németújvár, Batthyány-vár
Az Őrségtől nem messze, Szentgotthárdtól 18 km-re magasodik a városka fölé a meredek vulkáni kúpon épült rendkívül impozáns vár. A várfalakról nyíló elbűvölő kiállítás és a vármúzeum gazdag kiállításai teszik a Batthyány család ősi fészkét kihagyhatatlan látnivalóvá.
Németújvár (Güssing) vára az egykori Vas vármegye leglátványosabb vára, ma Dél-Burgenland legnépszerűbb turisztikai nevezetessége. Az Őrségtől nem messze, Szentgotthárdtól 18 km-re magasodik a városka fölé a meredek vulkáni kúpon épült rendkívül impozáns vár. A várfalakról nyíló elbűvölő kiállítás és a vármúzeum gazdag kiállításai teszik a Batthyány család ősi fészkét kihagyhatatlan látnivalóvá.
A vár története
A síkságból meredeken kiugró vulkáni csúcs tetején lévő fennsíkot az Isten is várnak teremtette, rendkívül ideális a várépítésre. Az itteni erődöt először 1157-ben említik oklevelek, ekkor ajándékozta a területet II. Géza király Wolfer grófnak, hogy a bencések számára kolostort építsen. A kolostor a helység fölött emelkedő sziklakúpon épült fel egy fából készült várral együtt. Ezt később III. Béla elvette a birtokosoktól, hogy a stratégiailag fontos helyen kőből építtessen királyi várat a nyugati határ védelmére. Ekkortól nevezték a helyet „Novum Castrum”-nak, azaz Újvárnak.
Ez a kővár 1242-ben már védelemül szolgált a tatárok ellen. 1270-től a királytól ismét a nagyhatalmú stájer grófok kezébe került a birtok, akiket innentől Németújvári dinasztiaként ismer a történetírás. A Dunántúl egyik leghatalmasabb nemesi dinasztiája harcias, zabolázatlan természetük lévén állandó viszályban voltak a magyar királyokkal és az osztrák hercegekkel egyaránt. A kiskirályokat végül Károly Róbert győzte le 1327-ben.
A később ismét királyi birtokként működő erődítményt és egy hatvan falut magában foglaló óriási uradalmat 1524-ben ajándékozta Batthyány Ferencnek II. Lajos király a törökök elleni harcokban való részvételének elismeréséért.
A török háborúk idején a vár fontos szerepet játszott. A XVI.-XVII. században újból megerősítették, ezzel egy időben a középkori öregtornyot a templomtoronyhoz kapcsolták.
A Rákóczi-szabadságharc idején a Batthyány család a Habsburgok oldalán állt, ezért a várat nem rombolták le. A várat sohasem tudta bevenni ellenség, viszont a XVIII. század végén a vár korábbi katonai jelentőségét elvesztette és megkezdődött védelmi rendszerének lebontása.
A XX.század elején Batthyány Iván ideje alatt kezdtek hozzá a pusztulásnak indult várépület megmentéséhez.
A vár látogatása
A látványos fekvésű várhoz egy meredek kövezett szerpentinúton jutunk fel. Kényelmesebbek használhatják a hegy oldalában kiépített modern felvonót is. A hegy platóján fekvő fennsíkra több várkapun keresztül bástyák közt jutunk be. A szellős várudvaron a főkapuval szemben magasodik a vár belső magja, a tulajdonképpeni várpalota. Jobbra a plató szélén egy rendkívül színvonalas éttermet találunk parádés kilátással.
A németújvári vár az olasz bástyarendszerrel kiépült magyar végvárak típusába sorolható. A vár belső magjához-a palotához- egy meredek lépcső vezet. Itt található a kétemeletes lakótorony, a lépcsőház és a bástyák. A földszinti helységek többségét sziklából vágták ki. A palota és a kápolna között elhelyezkedő egykori öregtorony már csak az alsó részben középkori eredetű, a XVII. században kiegészítették és templomtoronnyá alakították át. A várral nyitott folyosós lépcsőház köti össze.
Mielőtt bemennénk a vármúzeumba, érdemes benézni a várkápolna ódon, gótikus épületébe. A falakat kívül a Batthyány család halotti címerpajzsai díszítik, bent az eredeti, fából faragott oltár található.
A lépcsőkön keresztül jutunk be a szűk belső várudvarra, a túloldalán a vár egykori konyháját találjuk a hatalmas, szabadkéményes tűzhellyel és régi konyhai eszközökkel.
Az emeleti kiállítótermekhez szűk belső lépcső vezet fel, a kiállítások megismertetnek a Batthyány család és a vár történetével, láthatjuk a magas támlájú székekkel körülvett hatalmas asztalt, ahol a család rendezte éves összejöveteleit. A galériában régi tájképeket, portrékat láthatunk, de van itt trófeákkal kidekorált vadászterem és egyházi gyűjtemény is.
Az egyik legérdekesebb rész egy berendezett ebédlő és a zeneszoba, ahol Európa legrégibb orgonája van, amin még Mozart is játszott.
Ausztria legnagyobb vasöntő gyűjteményét is a várban találjuk, vasból készült tárgyak sokaságát állították ki, a dísztárgyakon át a kályhákon keresztül az ékszerekig. A vármúzeumban változatos időszaki kiállítások is tarkítják a kínálatot, ottjártunkkor egy fotográfiai gyűjteményt csodálhattunk meg.
A több emelet magas harangtoronyba is fel lehet mászni, a parádés kilátás kárpótol minket a lépcsőzéskor.
Gyönyörű kastély, izgalmas kiállítások
Az Őrség legimpozánsabb várkastélya a Batthyány család birtokközpontja, az Őrség kapujában, Körmenden található. A csodálatos épületegyüttesben ma a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum rendkívül érdekes kiállításai kaptak helyet, de a Várkert védett angolparkja is megér egy sétát.
A várkastély története
A kastély eredete a XV. század közepére vezethető vissza, főépülete reneszánsz kastélynak épült az 1400-as években, írott források 1459-ben említik először az épületet, de ezt a várkastélyt már csak régi térképek és leírások őrzik. Az erődítmény 1604-ben került a Batthyány család tulajdonába, és egészen 1945-ig a család birtokában maradt.
A Batthyány család 1655-ben hozta létre a vár ma is látható, négyszárnyú, hengeres saroktornyokkal ellátott központi magját. A Rákóczi-szabadságharc alatt megsérült várat az 1710-es években újjáépítették, majd gróf Batthyány Lajos, a későbbi országnádor, az 1730-as években barokk stílusú kastéllyá alakíttatta. A barokk korban az épületeket egyetlen tengelyre fűzték fel, a főépülethez hosszú fasorokat építettek, és ezek két oldalára kerültek a melléképületek. A kastély új emeletet és új főhomlokzatot kapott, ekkor alakult ki a nagy szélességben előrelépő közép rizalit.
A XIX. században az egész kastélyt klasszicista stílusban építették újjá. 1920-tól a boldoggá avatott Dr. Batthyány-Strattmann László herceg, a híres szemész orvos volt a kastély tulajdonosa. A szegények orvosaként is ismert herceg a kastély egyik szárnyában rendezte be kórházát, ahol mintegy 20 000 műtétet végzett, a rászoruló betegeket ingyen gyógyította, a birtok bevételeinek kétharmadát a betegek gyógykezelésére fordította. A példás családi és társadalmi életet élő herceget 2003-ban II. János Pál pápa boldoggá avatta.
1945-ben, az orosz hadsereg bevonulása során a jelentős képgalériát, a könyvtárat, a fegyvergyűjteményt és a műkincsek egy részét feldúlták, kifosztották és ellopták.
Napjainkban a kastély hatalmas termei egy részében a szemész orvosról elnevezett múzeum működik, másik részében könyvtár, levéltár, színház és információs iroda kapott helyet.
A múzeum kiállításai
A kastélyegyüttes főépületében találjuk a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum kiállításait. A főlépcsőházban főúri portrék, a gazdag rokokó virágfüzéres festésű díszteremben a „Batthyányak nemzetsége” című kiállítás látható. Az interaktív elemekkel gazdagon illusztrált kiállításon tanulmányozható a Batthyány család története, a kiemelkedő személyiségeket öltöztetett szobruk mellett a hozzájuk köthető tárgyak és dokumentumok személyesítik meg. A földön elhelyezett családfa rekonstrukción a család tagjainak származását követhetjük nyomon.
A múzeum gyűjteményének legfontosabb darabjai között tartják számon a XIV-XV. századból származó úgynevezett körmendi kincsleletet, Batthyány Ferenc XVI. századi pergamen végrendeletét, a mészáros céh 1726-os évszámú ón céhkorsóját, és az Udvari fivérek velocipédjét, amelyen az 1800-as évek végén a két körmendi fiatalember elkerekezett Torinóba meglátogatni az agg Kossuthot.
Batthyány Lajosról, az első magyar miniszterelnökről külön kiállítás emlékezik meg. A helytörténeti gyűjtemény mellett még két érdekes kiállítás érdemel figyelmet. Az ország egyetlen cipőtörténeti kiállításán megismerkedhetünk a különböző lábbelik történetével, a rengeteg cipő, csizma és papucs között megcsodálhatjuk Sissi királynő finom bőrből készült báli cipőjét, vagy Jászai Mari fehér selyemcipőjét is, de van itt török papucs, indián mokaszin és perzsa csizma is.
Várkert
A kastély parkját a XVIII. században alakították ki barokk kertté, majd 1820 körül angolparkká formálták át. Jelenleg mintegy 35 hektár területen fekszik a védett, arborétum jellegű Várkert. A park közepén áll egy 15 méter magas obeliszk, attól nem messze egy kis tóhoz érünk, a hídon átkelve egy kissé jobbra találjuk a park büszkeségét, egy 400 éves, 35 méter magas óriási platánfát. A parkban több mint 60 fa- és cserjefaj található, a platánok mellett tulipánfák, kőrisek, juharok és fenyők. Egészen a parkot határoló Rába folyó töltéséig el tudunk sétálni.
A kirándulás kellemes időben telt és ismételten szép élményekkel gazdagodtunk észerencsés haza érkezéssel!
A beszámolót a Wikipédia segítségével
a klub tudósítója Grivant józsef készítette.
Néhány fotó az eseményekről:
