2016-ban június 15-i soproni kirándulásunk a szokásokhoz híven nagyon jól sikerült, mert az időjárás kedvezett és a program most kevés gyaloglásból állt. De az is igaz, hogy a sok ülésben is ki lehet fáradni! Persze egészen más ott a levegő az Alpokalján, a gyönyörű városban és a környező településeken, mint a pesti levegő. Köszönjük a Vezetőségnek!
Sopron (németül: Ödenburg, horvátul: Šopron, az ókorban latinul: Scarbantia, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú, megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében. A soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye. “A leghűségesebb város” (latinul: Civitas Fidelissima) Magyarország egyik legrégebbi városa, a határhoz való közelsége miatt pedig kapcsolatot teremt hazánk és nyugati szomszédunk között.
Műemlékekben a második leggazdagabb település Magyarországon. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 9. legnépszerűbb települése. 2016-ban ICOMOS-díjat kapott a Várfal sétány és a Várkerület megújítása. A város területén folyik át az Ikva, melynek forrása a Soproni-hegységben található, és ami a Hanság-főcsatornába torkollik.
A félsziget-szerűen Ausztriába benyúló Sopron erős német kisebbséggel rendelkezik, és hivatalosan kétnyelvű. Kedvelt úti cél mind a burgerlandiak, mind a más tartományok osztrákjainak számára. Bécstől mintegy 70 km-re, Budapesttől pedig 210 km-re, a Fertő-tótól délnyugatra helyezkedik el. Sopron egyetemi város, 1919-ben költözött ide Selmecbányáról a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola, amit ma Soproni Egyetemnek hívnak. A reformációban betöltött szerepe miatt a város 2016-ban elnyerte az „európai reformáció városa” tiszteletbeli címet. A város klímája és a környező hegyek és dombok nagyon kedvezőek a borászat számára. Becenevei közé tartozik még „a kékfrankos fővárosa”, melynek eredete egészen Napóleon idejéig vezethető vissza.
Páneurópai Piknik Emlékhely – Fertőrákos
Fertőrákos és az osztrák Szentmargitbánya határán található Páneurópai Piknik Emlékhelyet a Tanulmányi Erdőgazdaság és a Páneurópai Piknik 89. alapítvány alakította ki a történelmi esemény eredeti helyszínén. 1989. augusztus 19-én kelet-német állampolgárok ezen a helyen törték át a magyar-osztrák határt, hogy az NSZK területére jussanak.
Története
A vasfüggöny egy olyan határvédelmi rendszer volt, mely elvágta Kelet-Európát a nyugati országoktól. Hazánk és Ausztria határát 260 kilométer hosszan kísérte ez a védelmi vonal. A híres augusztusi napra Páneurópai Piknik néven szerveztek egy olyan rendezvényt, melynek célja a vasfüggöny lebontása és határok nélküli, közös Európa népszerűsítése. A látványos akció újabb löketet adott a változások kezdeményezéséhez és a Berlini fal lebontásához.
Látnivalók
Az áttörés helyén 1991 óta egy kopjafa áll. A parkban található lélekharangot Debrecen adományozta, a fából készült kis épületet és kutat pedig a Japán-Magyar Baráti Társaság létesítette. Az éppen kinyíló kapu Ratatics Ottó és csapata nevéhez fűződik. Az emlékhely talán leglátványosabb eleme a 20. évfordulón átadott Áttörés című szoborkompozíció, melyet Melocco Miklós készített. A parkban információs táblák ismertetik a történteket, megtekinthető egy korabeli határőrtorony, a vasfüggöny egy kis része, illetve kialakításra került egy játszótér és egy pihenő is.
A Kelet-budapesti Klub (A Mi kis Nyugdíjas csoportunk) tudósítója: Grivant József
Forrás: Wikipédia
