Május utolsó vasárnapja a gyermeknap ünneplésén kívül másról is nevezetes: Hősök Napja (HősökVasárnapja, Hősök Emlékünnepe): a két világháború hősi halott honvédeiről való ünnepélyes megemlékezés napja.

Az 1917:VIII.tc. elrendelte, hogy „Minden község (város) […] méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül […] a hazáért életüket áldozzák fel.” Még tartott a háború, amikor megkezdődött a ma is látható hősi emlékművek felállítása. – 1925-ben a tv-t kibővítették, ekkor született meg a tulajdonképpeni ~. 1925.máj.1-én jelent meg a hm. 1924:XIV.tc-re hivatkozó körrendelete, amely a Hősök Emlékünnepe néven (márc.15. és aug.20. mellett) nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját.

Már 1946-ban betiltották a hősi halottakra való emlékezésnek ezt a formáját. Az első állami szintű rendezvényre 1990. május 27-én került sor. Azóta sorra avatják a II.vh-s hősi emlékműveket, hol különállót, hol az I.vh-s nevek mellé vésik fel a II.vh-ban elesetteket. 1990 óta politikamentes (nem nemzeti vagy állami) ünnep, amely a megemlékezést szolgálja.

Nekünk is vannak pénzügyőr hőseink, akiket besoroztak a két világháború idején, vagy mint 1916-ban, a román betöréskor, szolgálati helyükön védték a hazát az ezeréves határon. Emléktáblájuk az egykori Mátyás utcai pénzügyőr laktanya kapubejárójában látható, kiegészülve második világháborús hőseink névsorának megörökítésével. Jobb időkben ilyenkor az örökmécses alatt a Szövetség nevében koszorúzni szoktunk. A nehezítő körülmények miatt most gondolatban helyezzük el a tisztelet és emlékezés virágait hős pénzügyőr elődeink emléktáblájánál!

Archív fotók: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete, Pénzügyőr- és Adótörténeti Múzeum

Bogschützné Gados Júlia