2021. szeptember utolsó napjaiban a Központi Klub tagjai Gyulán töltöttek két napot.
A csapat a megérkezés után, a délelőtti órákban az Almássy kastéllyal ismerkedett meg. A gyönyörűen felújított kastély, sok interaktív lehetőséget kínál a kiállítási termek, az eszközök, a régi személyzeti és főúri élet megismeréséhez. A kastély urának, és úrnőjének lakrészeivel, a kápolnával.
Ez az első magyarországi kastély, amelyben színjátékot tartottak már 1746-ban. Az Erkel család több generációja is adott itt zenei estet, Erkel Ferenc a kastély parkjában szerezte több operája egyes részeit. A 13 aradi vértanú közül tíz itt tette le a fegyvert. Munkácsy Mihály itt kezdett ismerkedni a festészettel.
A kastély látogatása után ismerkedni kezdett a társaság Gyulával. Egy gyönyörűen karbantartott kisvárossal (húszezren lakják), melyen keresztül folyik az Élővíz csatorna.
A várost jellemzi a rengeteg fa, park mellett a rengeteg víz is, szomorú fűzekkel övezve partjukon. Nagyon sok szép, és karbantartott műemlékházzal, hangulatos utcákkal. A környéken és az itt található folyópartokat, erdőket védett területté minősítették. Fürdőváros, műemlékével, valamint hangulatos utcáival, és nem utolsósorban fürdőváros jellegével jelentős turisztikai szereppel bír.
Az Élővíz-csatorna valójában vízhasznosítási (többnyire belvíz levezetésére szolgáló) mesterséges csatorna Gyula–Békéscsaba–Békés között. A vízfolyás Gyula és Veszely között a Fehér-Körös egykori elhagyott medrében folyik, csak a Veszely–Békéscsaba–Sikony szakasz (14,2 km) mesterséges eredetű. (A Fehér- és a Fekete-Körös Magyarország legtisztább vizű folyói közé tartoznak). Gyulán valaha a Fehér-Körös folyt keresztül, ezt azonban az 1850-es években biztonsági okokból a várost elkerülő mesterséges mederbe terelték. A régi meder képezi ma az Élővíz-csatorna gyulai szakaszát, amely mindig tiszta vizet kap a Fehér-Körösből. Így a csatorna nagy részben természetes mederben folyik. Mai állapotában teljesen szabályozott, partja a városok területén kikövezett.
Ebédet mindenkinek magának kellett intéznie, mielőtt a városnéző kisvasúttal körbejártuk Gyulát. Megismerkedtünk Magyargyulával és Németgyulával, ahol Erkel Ferenc született és élt.
A társaság nagyrésze a késő délutáni órákban érkezett meg a szálláshelyünkre. Volt, aki műemléket nézett meg, volt, aki a Várfürdőben töltötte a délutánt. De: mindenki sok szép élménnyel gazdagodva érkezett a szállásra. A svédasztalos vacsora után, szabadprogram keretében kiscsoportokban még egy kis esti levezető séta is jólesett.
Másnap a szintén svédasztalos reggeli után, ismét nyakunka vettük a várost. Első programunk a gyulai Várkastély megtekintése volt.
A gyulai vár és a mellette lévő honvédtiszti emlékhely 2012-ben felvételt nyert Magyarország történelmi emlékhelyei közé.
Az elhelyezkedés és az építőanyag ellenére a 16. század második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.
(A gyulai uradalmat 1403-ban adományozta Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt.
A vár 1566-ban (Szigetvár elestének évében) került török kézre, 63 napon át tartotta a hatalmas, megközelítőleg 30 ezres török sereggel szemben mindössze 2 ezer várvédő. Tulajdonképpen nem is bevették, a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt adta fel azt Kerecsényi László várkapitány.
A 129 évnyi török uralom után a területet a Harruckern család kapta meg, a várat gazdasági célokra hasznosították: pálinka- és sörfőzőt, illetve cselédlakásokat alakítottak ki benne. A sikertelen 1705-ös kuruc ostrom után a katonai jelentősége megszűnt. A történelem forgatagába még 1849-ben került be: itt szállásolták el a fogoly Damjanich János és Lahner György tábornokokat.).
A vár régészeti feltárása és rekonstrukciója az 1950-es években kezdődött meg, múzeum 1962, színház 1964 óta működik benne. Mai, teljesen megújult formájában 2005-től 24 kiállító teremmel várja a látogatókat.
A termekben láthatunk fegyver kiállítást, épülethez kapcsolódó, bútor, valamint nagy konyhákat, tároló helyiségeket, működő kovácsműhelyt. A várkápolna és a lovagterem rendszeres színtere esküvőknek, fogadásoknak.
A felkészült vezetőnk az utolsó egységben a régi idők büntetés végrehajtási eszközeivel ismertetett meg bennünket. Ez a rész nagyon hátborzongató volt, de ez is az élet része volt.
Majd az udvaron egy lélekharangot szólaltathatta meg, az, aki szerette volna, kétszer, az 1848-1849-s hősök emlékére.
(Az aradi tizenhárom vértanú közül a hagyomány szerint kilenc (egyes kutatások szerint tíz) volt Gyulán: Aulich Lajos, Damjanich János, Kiss Ernő, Knezich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, és Török Ignác. A tábornokokat magánházaknál szállásolták el, csupán Damjanich és Lahner volt köteles a várkapu melletti cellában tölteni az éjszakát. Damjanich felesége már régóta a kastély vendégeként Gyulán tartózkodott, míg férje a táborban volt. Augusztus 21-én Rüdiger tábornok hozta Paszkievics parancsát, hogy a honvédtiszteket le kell fegyverezni, és át kell adni az osztrákoknak. Augusztus 23-án reggel a kastély és a vár közötti téren megkezdődött az körülbelül kétezer honvédtiszt lefegyverezése. Másnap, 24-én az oroszok átadták a tiszteket az osztrákoknak, akik 200 szekérrel szállították őket Aradra, a magyar Golgotára.).
Ezután szabad program következett. Itt mindenki az előző napon kimaradt látnivalókat tudta megtekinteni. A Százéves Cukrászda, (ami jelenleg 181 éves), a Ladics ház, a teljesen eredeti berendezéssel, bútorokkal megmaradt ügyvéd család polgári háza, Erkel Ferenc szülőháza, a Kohán Képtár, a görögkeleti templom, a Nádi Boldogasszony templom, stb.
És a többi, sok-sok látnivaló, amiért biztosan érdemes még egyszer Gyulára látogatni.
Aria
