A Covid utáni harmadik programunk a Gödöllői kastély volt.
Kérem, ne tessenek megijedni, nem az embertelenség gépezetével perbe szálló, XX. sz-i humanista irodalom képviselőjének, Franz Kafkának művét szeretném bemutatni, hanem a nógrádi adóági klub tagjainak régóta óhajtott kívánságának megvalósulását, hogy megláthatták a korhűen felújított pompájában a gödöllői „Sisi kastélyt”.
Szakszerű idegenvezetés igénybevételével ismerhettük meg, a XVIII. század magyar fő urának, Mária Terézia kancellária miniszterének, a kastély építtetőjének, gróf Grassalkovich Antalnak és családjának három generáción átívelő, új stílusú kastélyépítészetét, (kettős U alakú) az építkezés főbb szakaszainak történetét, korszakait, lakóit, titkait, 1735-től napjainkig.
Hazánk egyik legimpozánsabb kastélyának 2. fénykora 1867-től a kiegyezés után kezdődött. A magyar állam megvásárolta, felújíttatta, átalakíttatta, és koronázási ajándékként, I. Ferenc József királyunk és felesége, Erzsébet királyné tavaszi-őszi pihenőhelye lett.
A palota bejárása során láthattuk a királyi pár kívánságának megfelelően berendezett (bútorok, kárpitok, falak színei, dísztárgyak) lakosztályok szobáit, a dísztermet (fogadások, bálok étkezések helyszíne), a királyné földszinti szobáit és a Gizella-szárnyat, a gyermekek lakosztályait.
A falakat díszítő, magyar festők által készített képek közül, számomra a legcsodálatosabb a Zichy Mihály felkérésre készített festménye (5m x 3,5m) volt, amelyen Erzsébet királyné 1876. januárjában, a Tudományos Akadémia aulájában (3 nappal a temetés előtt) meglátogatja az első felelős magyar kormány igazságügyi miniszterének, a haza bölcsének, Deák Ferencnek a ravatalát, koszorút helyez el, és térdre ereszkedve imádkozik. A korabeli sajtó szerint két ember találkozásának nagy pillanata ez, azoké, akik sokat tettek a két nép megbékéléséért, a kiegyezés létrejöttéért.
Sokáig időztünk a főhomlokzat déli szárnyában, ahol idegenvezetőnk előadásában hallhattunk a magyarok szeretett királynéjának életéről, amely nem volt mesébe illő. A szabadság szeretetéről ismert bajor hercegnő 16 évesen lett az osztrák császár felesége, 21 évesen 3 gyermek édesanyja, és egy autoriter anyóssal (nagynéni) megáldva, aki a gyermekeit is elvette tőle, menekült a bécsi udvarból, Budán és Gödöllőn töltötte szívesen idejét. Hosszú évszázadok után az első királyné, aki szeretettel, érdeklődéssel fordult a magyarok felé, 2663 napot töltött Magyarországon. Okos, művelt, öt nyelven beszélő, korának legszebb asszonya, akinek „látványától még Deák Ferencnek is a csizmaszárába szállt az esze”. Megcsodáltuk író szobáját, ahol verseket írt, benne Ferenczy Ida kuriózumnak számító felolvasó kanapéját. Az öltözőszobája „mesélt” a gesztenyebarna, földig érő haj koronájának ápolásáról (3 hetente pálinkás-tojásos pakolás) napi két órán át tartó fésülésről. Erről nyilatkozta, hogy saját hajának foglya, de ez idő alatt tanult meg görögül és magyarul, Ida segítségével. Erzsébet nagyon szerette az édességet, a fagyit, és hogy az 50 cm-es derekát (amit minden nap megmért) megtartsa bizarr diétákat tartott-
Ezeknek estek áldozatul fogai, ezért kerülte a hivatalos megjelenéseket, a nagy összejöveteleket. Földszinti szobájának fa verandájáról fa folyosó vezetett a lovardáig, hogy bármikor (egyedüllétre vágyva) élhessen lovaglási szenvedélyének, ami a világ legjobb női ló versenyzőjévé tette. Korának előrehaladtával, az átélt traumák és tragédiák (első lánya és Rudolf halála) miatt szomatikus és pszichoszomatikus betegségei erősödtek. Erre a gyógyírt az utazásokban találta meg, ami az életének tragikus végét is jelentette 61 évesen.
A genfi hajókiránduláson Luigi Lucheni olasz anarchista (nem neki szánt) tűélesre kifent reszelőjét szívébe döfte.
Erzsébet halála után a király keveset látogatta a gödöllői kastélyt. A pihenőhely megszűnésének a monarchia összeomlása vetett véget 1918. okt. 26-án.
1920-tól a kastély Horthy Miklós nyári rezidenciája lett, királyhoz hasonló élettel, amit a II. világháború zárt le. 1950-től a gazdasági részben orosz laktanya, a főépületben szociális otthon működött. Idegenvezetőnk befejezte előadását, elköszönt klubtagjainktól szívélyesen, mi pedig, a látottak, hallottak alapján örültünk annak, hogy a korhűen felújított, gyönyörű barokk épület nem vált az enyészet martalékává. Csodálatos angol parkjában még megnéztük Róna József Sissi szobrát, amelyet 1901-ben Ferenc József jelenlétében avattak fel.
Történelmünk több évszázados felidézésének hatása alatt ballagtunk autóbuszunkhoz, hogy kiránduló napunk további részében még legyen erőnk befogadni a Grassalkovich családhoz köthető máriabesnyői Nagyboldogasszony templom építésének történetét egy álom alapján, és a templomban megtekinthessük a loretói oltárt, valamint a családi kriptát.
2021. július 28.-án következett a várva-várt unokákkal együtt töltött nap, családias hangulatú találkozás a gyermektáborban.
Klub vezetőségünk a delta koronavírus terjedésének hallatán, gondolva arra, hogy a 4-ik hullám ismét korlátozza majd életünket, csodálatos családi hangulatú, kötetlen, laza klubtalákozót szervezett a salgótarjáni gyermektáborba.
Arra, hogy a gondolat mennyire találkozott a klubtagok óhajával, bizonyítja az összejövetel létszáma is. 33-an, ebből 10 fő unoka, érezték úgy, hogy szükség van az ilyen klubnapra is, ahol a beszélgetésé, pihenésé, az unokákkal történő kisvonatozásáé, játszásáé, a nagyik szívmelengető öröme a „fő napirend”, egy csodás természeti környezetben.
Az ebéd most is kifogástalan volt, köszönet érte vendéglátóinknak.
A klubnap sikerét igazolják az unokák önfeledt kacagásai, a búcsúzáskor a felnőttek ” máskor is legyen ilyen” köszönetei, ölelései, hosszú integetései és az elkészült fotók.
Köszönöm, hogy elolvastátok beszámolóimat.
Szilágyi Gáborné Nógrád Adóági Klub
