Egy kis Balaton-felvidéki falut szeretnék néhány szóban és képben bemutatni. Ehhez a faluhoz lassan 25 éve én is kötődöm, a férjem pedig itt született, itt végezte az általános iskolát. Édesapja 1939 és 1963 között itt tanított. Ha rajtuk múlt volna, biztosan nem költöznek el Dörgicséről, de amikor a felső tagozat megszűnése fenyegetett, új állást ajánlottak leendő apósomnak. Így menniük kellett, s az új helyről ugyanezen okból 1967-ben ismét költöztek.

Mi egy véletlen folytán kerültünk Dörgicsére, eladó szőlőt kerestünk valahol a Balaton-felvidéken, a férjem egyik kollégája pedig egy számukra túl nagy szőlőhöz keresett vevőtársat. Amikor megláttuk a Halom-hegyen a jó állapotú ültetvényt, s még inkább a gyönyörű panorámát, eldőlt a sorsunk. Azóta igyekszünk minél több időt ott tölteni, persze a sok munka ezt ki is követeli.

Dörgicse Balatonakalitól körülbelül 5 kilométerre északnyugatra helyezkedik el a Balaton-felvidéken, a Dörgicsei-medencében. Neve talán kapcsolatba hozható a magyar nyelvjárási dörgécs, durbincs halnévvel.

Több korábbi település egyesítésével jött létre a mai falu Balatonfüred kistérségében. A falunak ma három településrésze van: Alsódörgicse, Felsődörgicse, Kisdörgicse.

A falunak a 19. század végén még mintegy 1000 lakosa volt, az 1950-es egyesítéskor is 600-nál többen laktak itt. Ma nem egészen 300 állandó lakosa van. A hatvanas évek politikája Magyarországon nem kedvezett a falvaknak, a fiatalok elvándoroltak, így 1964-ben megszűnt az iskolában a felső tagozat, 1973-ban pedig megszűnt az iskola maga.

Mindhárom falurészben van műemlék templomrom. Alsódörgicse szélén a Gernye-hegyen a 13. század közepén épült a Boldogasszony tiszteletére szentelt templom.  Román stílusú, egyhajós, háromemeletes toronnyal. Felfelé keskenyedő tornya még ma is tekintélyes magasságú. Legfelső emeletén két ikerablak van, bennük kis oszlopokkal. A torony nyugati falát két hatalmas támpillér erősítette, melyek egyike ma is áll. A templomot 1754-ig használták. A templomtól az egyik legszebb balatoni panorámában gyönyörködhetünk. Kiépített tűzrakó helyek, padok teszik kellemes kirándulóhellyé a Gernyét.

Felsődörgicse templomromja (Szent Péter emlékére felszentelve) alig egy kilométerre áll Alsódörgicsétől, az evangélikus templom keleti oldalánál látható. Az eredeti templom kora román, 11-12. századi, a hozzáépített templom késő román, a 13. század első felében épült. A templom déli fala és egyenes záródású szentélye még nagyjából épen áll. A boltozott szentély két ablakával, egy kis dongaboltozatos kereszthajóhoz csatlakozik. A déli falon 2-2 félköríves román jellegű ablak és a templom bejárata megvan, az északi hajófal azonban már hiányzik.

Kisdörgicsén a harmadik templom is rom, Szent Miklós emlékére szentelték fel. Ez a legkisebb méretű a három templom közül és a mező közepén fekszik (pusztatemplom). A bazaltkőből épített románkori templomromból már csak a déli hajó áll két ablakával és a nyugati oromfal egy része. Szentélye beomlott.

Vannak működő műemlék templomok is. Az alsódörgicsei evangélikus templom 1794-ben, késő barokk stílusban épült. A 19. század végén készült a szószékoltár és az orgona is. Egy kőtábla Zsédenyi István lelkész emlékét őrzi, akit hitéért börtönbe, majd gályarabságra ítéltek.

Az alsódörgicsei római katolikus templom 1820 körül épült, késő barokk stílusban. A torony alatt orgonakarzat van 19. század végi orgonával. Apszisában álló oltárán Szent Imre-képet festettek. Jellegzetessége még a szecessziós-népies kifestése. Érdekessége, hogy a 20. századi freskókon a művész dörgicsei személyeket örökített meg.

Kisdörgicse evangélikus temploma a 17. század végén épült.  A déli torony alatt nyitott, ülőpadkás előtér van. Egyszerű szószékoltárán Munkácsy Mihály „Krisztus Pilátus előtt” című nagy képéből másolt kép látható. A templom külső megjelenése, falai és boltozatai igényesebb megjelenést mutatnak, a falu lakossága jobb módú, nemesi réteg volt.

 A Kisdörgicsére vezető úton a Kű-völgyből kiérve kőhidat találunk, melynek kőből falazott csúcsíves nyílása ritkasága miatt méltó műemléki védelemre.

A Fő utcán több lakóház és gazdasági épület is műemlék, és a különböző dűlőkben sétálva több műemlék présházat és pincét csodálhatunk meg. Alsófaluban érdemes megnézni a Granárius épületét, mely a piarista rend magtára volt, ma étterem működik benne. Az épület alatt borospince van. A Granárius melletti egykori tiszttartói lakban szálláshelyeket alakítottak ki.

A dörgicsei rizling az 1800-as évek végétől híres volt, különböző versenyeken sorra nyerte az elismeréseket. A falu környékén a szőlőkben a divatosabb fajták mellett ma is sokan termesztik még az olasz rizlinget. És ha már termesztik, szüretelik, feldolgozzák, akkor természetesen több helyen meg is lehet kóstolni.

A faluban vannak kisebb-nagyobb újabb látnivalók is, például Nagy István szobrászművész alkotása a Regős szobor, vagy a falu hősi halottaira emlékeztető kopjafák.

A felsődörgicsei evangélikus templom mellett néhány éve levendulaültetvényt gondoznak. A tulajdonosok rendszeresen szerveznek programokat, a kis boltjukban pedig változatos levendulás árukat vásárolhatunk.

Van egy egyedülálló autó-motor múzeum is Dörgicsén. Kaáli professzor veterán járművekből álló gyűjteményét előre egyeztetve csoportosan lehet megnézni.

Bár területileg már a szomszéd faluhoz, Mencshelyhez tartozik a Kossuth-kilátó a környék legmagasabb pontján (399m), a Halom-hegyen, igazi dörgicsei látnivaló. A községből északi irányban a Mencshely felé vezető úton haladva a piros sáv, Kisdörgicse felől pedig a sárga kereszt jelzésű turistaút vezet ide. Az 1962-ben épített, néhány éve felújított kilátót azért nevezték el Kossuth Lajosról, mert a hegy alatt északra fekvő Mencshely községben rejtőzködtek Kossuth gyermekei és felesége 1849-ben.

A kilátóról északi irányban az egész Déli-Bakony feltárul. Középen a Kab-hegy látszik a tv-toronnyal. Balra tőle a Somló figyelhető meg. Jobbra a szentgáli hegyek emelkednek, de láthatjuk innen a Tihanyi-félszigetet, a Kű-völgyet, Dörgicse épületeit, szőlőit. S körben Zánka, a szepezdi hegyek, a Hegyestű, a Badacsony, a Tóti-hegy, a Gulács, a szigligeti vár romja, a Szentgyörgy-hegy, a Csobánc, a Boncsos-tető, Szentjakabfa, Óbudavár felett a Dabas-Agár-tető. Gyönyörű körkép.

Ha itt járunk, ne hagyjuk ki a Vulkán tanösvényt sem. Be lehet menni az egykori bánya udvarába. Gyerekeknek, unokáknak is pompás program.

A Szent Balázs templomrom Szentantalfához tartozik, de kissé hosszabb túraútvonalon Dörgicse felől is megközelíthető. A 13. században épült templom bejáratától csodálatos kilátás nyílik a Káli medencétől keletre fekvő szőlőhegyekre.

Ha valakinek kedve támad ellátogatni erre a környékre, nyugodtan tervezzen több napra. Közel van Nagyvázsony, fél óra alatt elérhető Veszprém is. A Balaton pedig autóval csak néhány perc. A faluban és a környéken is vannak szálláshelyek.