A Dunakanyar és a Fővárosi pénzügyőr nyugdíjas klub szervezésében töltöttünk egy hétvégét disznótoron a szerencsi Rozsnyai Kúriában. A vigasság még épp hogy belefért a farsangi időszakba, ugyanis március elsején, húshagyó kedden ránk köszönt a böjti időszak. Nem véletlen hirdettük „Farsang farka – disznótoros malackodás” címen a rendezvényt.

Huszonegyen érkeztünk, péntektől vasárnapig tartózkodtunk a városban, a szombatot töltöttük a magyaros disznóölés jegyében. Az áldozatot reggel hétkor érte a végső, ámde kíméletes szúrás. A „fogópálinkából” szerencsére azok se maradtak ki, akik – magamat is beleértve -, befogott füllel menekültek legmesszebbre a kivégzés helyszínétől. A munkától azonban nem maradtunk távol: Béla böllér és Pityu hentes mellett sokan sürögtünk-forogtunk, kezük alá dolgoztunk a bontást követő munkálatokban. Vidámság, humor is volt rendesen, sőt, nótaszó is, főleg szólóban, hiszen Béla mester lakodalmas vőfélyként is szerepel, így fejből ontotta a mókás rigmusokat, verseket, vicceket, és kiváló énekhangján a dalokat is. Délelőtt mindenki szeletelt, darált, kavart, cipelt, ki-ki a forralt boros és kávés csészéket – igazi falusi disznótoros forgatagot teremtettünk.

Estebédre elkészült az illatos orjaleves, és kövér szegény malackánk is ez idő tájt valami metamorfózis következtében ízesített, fűszerezett formában átköltözött hurkába, kolbászba, fazékba, lábasba, tepsibe… Estére sült hurka, kolbász került asztalra – ekkor már nem kényeskedtünk a jószág meggyászolásán, jókedvűen falatoztunk, és persze jóféle pinceborral öblögettük a zsíros falatokat. Mindkét este – szokásosan – játékba fordult, izgalmakkal, kacagással fűszerezve. Melegh Imre saját verseivel emelte a hangulatot.

Mivel nap közbeni elfoglaltságáról mindenki maga döntött, néhányan bowlingozni, mások a városi fürdőbe, vár körüli sétára mentek, vagy épp az étterem sarkában ultiztak, keresztrejtvényt fejtettek, szobájukban pihentek el, de nem maradhatott ki a csoki manufaktúra mintaboltjában való édességvásárlás sem. A szálláson maradók a sertés feldolgozását a belső udvar védettségében üldögélve vagy serénykedve töltötték, mert télidőben nem mellékes körülmény, hogy ugyan hideg, de csapadékmentes, napfényes időnk volt.

Vasárnap későre tettük a reggelit, volt mit emészteni az előző napok gazdag ellátásának köszönhetően. Átvettük előkészített kóstolónkat – mert azt is kaptunk a gazdától – és egy-két kilóval nehezebb testsúllyal, egy-két centivel vastagabb derékbőséggel vonatra szálltunk.

Akik hétvégéjüket velünk, ebben a programban töltötték, biztosan nem bánták meg! Köszönjük pénzügyőr kollégánk, Rozsnyai Géza szíves vendéglátását, akit jelenlétünkkel egybeeső névnapja alkalmából egy festménnyel ajándékoztunk meg.

Kedves nyugdíjas kollégák! Ahogy a farsang és a disznótor hagyományát megtapasztaltuk, úgy legyünk figyelemmel az elcsendesedés időszakára is, hogy méltón készülhessünk a Húsvéti ünnepkörre!

Untener Erika

A fotókat Csík Bálint, Simon Márti és Mosonczki Anikó készítette