A pécsi adósok csapata kiegészülve a vámosokkal elindult így a nyár elején, hogy egy hatnapos látogatást tegyen Erdély-országban.
Az első napot a vajdahunyadi vár megtekintésével kezdtük. A tatárjárást követően épült várat Zsigmond király adományozta Hunyadi János apjának. Hunyadi János a várat kaputornyokkal, védőbástyákkal látta el, külső tornyos várrá alakította. 1446-ban építik a gótikus várkápolnát, majd 1452-ben a kéthajós gótikus lovagtermet. Hunyadi halála után özvegye reneszánsz ízlés szerint bővíti, ekkor épül az északi részen a Mátyás-loggia. Későbbi tulajdonosa Bethlen Gábor az északi és déli szárnyra két emeletet húzatott, ekkor barokk belső díszítést is kapott a kastély.
A vár megtekintésével megkezdtük a magyar történelmi időutazásunk, ami folytatódott a következő napokban is. Utunkat szálláshelyünk felé vettük.
Szálláshelyünk Agyagfalván, volt, ahol vendéglátóink nemcsak áfonya likőrrel és pálinkával vártak, hanem a gyerekek helyi népdalokat is énekeltek nekünk, amit a családoknál elhelyezkedve finom vacsora követett.
1848. október 16-18-án Agyagfalván megtartott székely nemzetgyűlésen mintegy 60000 székely mondta ki, hogy kiállnak a magyar kormány és az Erdélyt Magyarországgal egyesítő törvény mellett. Az agyagfalvai gyűlés jelentette ki a székely népfelkelés kezdetét, a székelység csatlakozását az 1848-49-es szabadságharchoz. Emlékezve erre a falu emlékművet emeltetett és emlékházat avattak fel a 171. évforduló alkalmából. A kiállítást mi is megtekintettük másnap. Érdekes történelmi utazás volt ledes pannókkal, gazdag képanyaggal.
Ezt követően a Hargita hegységen átvezető műúton Csíkszeredára mentünk, ahol megnéztük a Millenniumi templomot. Makovecz templomának minden eleme jelentéstartalommal bír. Összekapcsolódik a múlt és a jövő, jelölve van a kereszténység/államalapítás 1000 éve. A csúcsok felé haladó 5-5 kereszt jelzi a 10 évszázadot. Fontos volt megjeleníteni a székelyporta jellegzetességét a székelykaput. Jurta formájú belső terében a nyugalom, a végtelenség és a tisztaság érzése árad. Az üvegtetőn beáramló fény az oltár felé halad és az üvegtető négy sarkában négy őrangyal vigyázza a templomot és híveit.
Utunk következő állomása Csíksomlyó, a híres búcsújáró hely volt. A kegytemplom és kolostor története a XV. században kezdődött, az ide letelepedő ferences szerzetesek gótikus stílusban emeltek templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A megújuló török támadások ellen erős kőfallal vették körül, ám az ostromokkal 1661-ig dacolhattak védői. A századforduló után új neobarokk templomot terveztek helyére. Ebben a ferences kegytemplomban őrzik a világ egyik legnagyobb méretű kegyszobrát a csodatévő Mária-szobrot. Úgy tartják, a szobrot Hunyadi János készíttette a török feletti győzelmének hálajeléül. A hársfaszobor a legendák szerint több esetben jelezte a közelgő veszélyt. Az emberek csodás gyógyulásokról számoltak be. Mi is megcsodálhattuk, és várjuk a csodát, szebb jövőt, és jó egészséget.
Innen Gyimesbükkre mentünk, ahol Deáky András várta a kis csapatunk. A történelmi Magyarország egyik legkeletibb pontján, három-négyszáz méterre az ezeréves határtól, a Gyimesi-szorostól a Tatros folyó mellett előebéd és itóka várt. Deáky Tanár Úr mesélt a csángó magyarok eredetéről, életéről, majd megnéztük a legkeletibb 30. számú őrházat, karanténházat, kontumáci kápolnát.
Felkapaszkodtunk a Rákóczi-vár romjaihoz, majd visszatérve a vendégházhoz feltálalták a finom ebédet, majd csángó népviseletbe öltözött zenészek és táncospárok mutatták be a helyi népi kultúra dalait, táncait, amelyet mi is megpróbálhattunk. A programot a himnuszainkkal zártuk.
Megható volt ennek a magyar embernek a lelkesedése, aki így ápolja a magyarságát, a hagyományokat, aki megvásárolta azokat a helyeket, ahol a történelmi múlt jelen van és megpróbálja megőrizni, helyreállítani, visszaépíteni ezeket az értékeket.
(Folytatás következik.)
Katona Erika pécsi adóklub
