Kaposvár legrégebbi, ikonikus épülete a megújult Dorottya-ház felújítás után 2024. március 9-én különleges kiállítással nyitott újra. Az emeleten hét teremben olyan magyar hősnők életét mutatja be, akik nemzetközi mércével mérve is sorsfordító életműveket hoztak létre.
Az elmúlt héten klubtagjainkkal megtekintettük a kiállítást, ahol kaptunk egy-egy táblagépet fejhallgatóval, amely végig kalauzolt a tárlaton. Kényelmesen sétálva, közben akár a kihelyezett zsámolyokra leülve ismerhettük meg a híres nőalakok úttörő munkásságát. A falakon fényképeken és írásos formában is bemutatják a nagyasszonyok különleges életútját.
Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231 ) II. András leánya, a legismertebb magyar szent. Rövid, hányadtatott életében az elesetteket, szegényeket gyámolította, vagyonát szétosztotta közöttük. Több csodát is tulajdonítanak neki. 1235-ben IV. Gergely pápa avatta szentté. Európa-szerte kórházak, templomok, kápolnák- és kolostorok viselik a nevét.
Mária királyné (1371-1395) I. Lajos király leánya. Fiú örökös hiányában apja elismertette a leányági örökösödést, így 1382-től viselhette a Szent Koronát. Uralkodóként a kegyetlen politika játékszere volt, mindössze 25 évet élt.
Zrínyi Ilona (1649-1703) kiváló képességei, sokoldalúsága, bátorsága, szépsége emelte ki a horvát grófkisasszonyt a környezetéből. Először I. Rákóczi Ferenc felesége volt, majd halála után Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné lett. Részese a kuruc felkelésnek és Munkács várának hős védője. II. Rákóczi Ferenc édesanyja.
Wittelsbach Erzsébet-Sisi (1837-1898) bajor hercegnő, I. Ferenc József feleségeként osztrák császárné, cseh és magyar királyné. Nagy szerepet játszott az Osztrák-Magyar Monarchia kialakulásában, kitartóan védte a magyarok érdekeit. Genfben merénylet áldozata lett. Sisi a koronázási díszruhájában látható a kiállítási képen, valamint a díszruha külön is megtekinthető.
Slachta Margit (1887-1974) az első női képviselő a magyar parlamentben. Német-francia szakos tanár és szerzetes nővér volt, aki egész életében a hazája és népe boldogulásáért küzdött. 1944-ben zsidókat mentett. 1949-ben letartóztatástól tartva emigrált, később az USA-ban telepedett le és onnan segítette az 1956-os menekülteket. Földi maradványait 2021-ben hazahozták és a Fiumei Úti Sírkertben újratemették.
Bédy-Schwimmer Rózsa (1877-1948) a világ első női nagykövete, újságíró, lapszerkesztő. A Magyar Királyság különc személyiségű, feminista és pacifista nőalakja. Az 50 éves mozgalmi munkásságának minden mozzanatát dokumentálta.
Brunszvik Teréz (1775-1861) grófnő az első magyar óvoda megalapítója (Buda 1928). Apja nyomdokain haladva a nő-és gyermekvédelem és a nevelés lelkes harcosa volt. Jótékonysági Nőegyletet alapított, bevételét munkásotthonok és szegényházak megépítésére fordította. Egyik híres mondása: „Nevelés teszi az embert, és az ember a hazát.”
A kiállítás 1 évig látogatható, szeretettel ajánlom mindenkinek.
Vajna Ferencné Somogy Vármegyei Adóügyi Klub
