A Fejér Megyei Adóügyi Klub jelentős része március 16-án ismét vonatra szállt és elindult Budapest felé. A célállomás a Vigadó, valamint a Retro Múzeum volt.
Először a Vigadó épületét tekintettük meg, s kitűnő idegenvezetés mellett jártuk be fővárosunk egyik gyöngyszemlét.
A mai Vigadó tér területén az 1700-as évek végén fennálló nagyrondellát elbontották és helyére színházépületet terveztek, amire azonban nem volt elég pénz. A pesti gazdagabb társadalmi réteg azonban tánctermet hiányolt, így ennek kivitelezése Pollach Mihály tervei alapján kezdődött meg 1829-ben. A Redounte, ami a mai Vigadó elődje, klasszicista stílusban épült. 1833. januárjában rendezték itt az első bált. Az épület azonban nemcsak báloknak adott helyet, hanem a magas szintű kultúrának is. Olyan nagy hírességek koncerteznek itt – a teljesség igénye nélkül-, mint ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Prokofjev. Ennek a művészi életnek vége lett 1849-ben, amikor nagyrészben megsemmisült az épület. Később Feszl Frigyes tervei alapján épült újjá a palota, melyet 1865-ben adtak át. Az épület homlokzatára a magyar történelem kiemelkedő szereplőinek portréi kerültek. A külső és belső szépítészeti munkákban neves alkotók vették részt. Pl. Alexy Károly, Than Mór, Lotz Károly.
Az elkövetkezendő 2-3 évtizedben a bálok sokasága jellemezte a programokat, de egyre több hangverseny is megrendezésre került. A II. világháborúban ismét nagyon megsérült az épület. Szerencsére azonban felkerült a műemlékjegyzékbe és megfelelő szakemberek keze által épült újjá. Ezen a színpadon is a művészet kiválóságai jelentek meg, pl. Cziffra György, Szvajotszlav Richter.
Ezen hosszú idő alatt volt, amikor más – nem művészeti – funkciókat is betöltött az épület.
2004-ben aztán bezárt a Pesti Vigadó. A most látható palota majdnem eredeti szépségében tündököl. Sok festményt és szobrot sajnos nem tudtak restaurálni. Azonban az előcsarnok, a főlépcsőház csodásan visszanyerte eredeti pompáját. Megújult a kamaraterem is. Az V. emeleten előadó- és kiállító termek kerültek kialakításra, a VI. emelet tetőterasszal gazdagodott, ahonnan pazar látvány tárult elénk a budai oldalra.
És ezzel a felejthetetlen panorámával az emlékezetünkben búcsút vettünk a Pesti Vigadótól és következett a második program, a Retro Múzeum.
Ha izgalmas élményt keresel, akkor itt a helyed. Az interaktív időutazásra 3 szinten is lehetőség nyílik. Bemutatásra kerülnek a 70-es, 80-as évek használati tárgyai, emlékei. Már az épületbe belépve évtizedeket mentünk vissza az időben. A bisztróban zenegép, piros bárszékek, blokkoló óra, de van itt Bambi, kakasos nyalóka, cigirágó, retro szendvics és süti. A büfében retro ételeket lehetett kóstolni, sajnos nem retro árakon.
A nosztalgia érzés a kiállító térbe lépve csak fokozódott. Az ezredforduló előtti évtizedek bemutatása történik. A múzeum egyik kedves kollégája kalauzolt körbe minket és nagyon sok poénos történettel színesítette mondandóját. A kiállítási tárgyakat gyűjtőktől, magánszemélyektől vásárolták, de sok volt a felajánlás is, melyet a látogatók tettek.
Nem véletlenül hívják élményközpontnak, mert ebben bőven volt részünk. Interaktív játékok, kvízek, videók sokasága. Telefonon akár Kádár Jánost is meghallgathatjuk a közvetlen vonalon. A telefonfülkékben pedig viccek szórakoztatják a hallgatót. Az úttörődalok és más indulók folyamatosan szólnak és ez önkéntelenül éneklésre csábítja a látogatót.
Egy szinten egy teljes utca van berendezve, itt a Lada rendőrautóval száguldozhatunk Gazdagréten, lepihenhetünk a nappaliban, vagy épp körülnézhetünk a konyhában is.
Akár híreket is felolvashatunk a régi Híradó stúdiójában, de láthattuk, hogy mi mindent vitt magával az űrbe Farkas Bertalan.
Az akkori városi legendák is megjelennek a kiállításon, többek között pl. Isaurának való gyűjtés….
Röviden ennyi a Retro Múzeumról, hiszen nem lehet a több, mint ezer tárgyat felsorolni, bármilyen érdekes is, ide többször kellene jönni, hogy egy-egy évtizedet újra tudjunk áttekinteni. Reméljük, hogy a fiatal látogatóknak is olyan élmény ad ez a kiállítás, mint nekünk, akik át is éltük ezeket a ma már retronak mondott éveket és használtuk, használjuk is a kiállított tárgyakat.
Mindenkinek csak javasolni tudjuk a megtekintését, nem fogja megbánni.
Mi nagyon jól éreztük magunkat, ismét egy nagyszerű, tartalmas napon vagyunk túl, melyben szerepet kapott a művészet és a szórakozás is.
(Höflinger Józsefné klubtag)
