A Somogy Vármegyei Adóügyi Klub tagjaival 2026. április 22-én a kora reggeli vonattal utaztunk Budapestre, ahol elsőként a Szépművészeti Múzeumba látogattunk. Két csoportra szétválva az I. csoport tárlatvezetéssel indult megnézni Az öröklét őrei-az első kínai császár kiállítást, míg a később induló II. csoport A nagyfalon innen és túl tárlatot nézte meg a Michelangelo-teremben, melyet később az első csoport is megtekintett.
A világ egyik leglátványosabb régészeti lelete végig követi a Csin állam több évszázados felemelkedését. Az első kínai császár Csi Si Huang-ti 13 évesen került az egymással hadakozó hét királyság egyikének a trónjára, majd hódításai révén a Csi dinasztia hatalmas, erős birodalmat hozott létre. Felhasználta a különböző erődítményeket, kiépítette az első védelmi rendszert összekötve a Nagy fal különálló építményeit. A kiállításon megismerhettük az első császár mindennapi életét, láthattuk a használati és szertartások tárgyait, jelképeit, a hadsereg felépítését, fegyvereit és az egyedileg megmintázott 11 életnagyságú agyagkatonát, de a túlvilágra vivő lovaskocsik mását is. A terrakotta színű katonák eredetileg színes ruháit fényjáték mutatja be. A kr. előtt 210-ben elhunyt uralkodót- aki életében már kutatta az öröklét titkát- és katonáit város nagyságú, 33 évig épült sírkertben temették el és a központi helyén a birodalom kicsinyített mását is felépítették.
A kiállítás második része a Han-dinasztia kibontakozását, a császári hatalom megszilárdítását mutatja be a kor feltárt sírjaiban talált tárgyakon keresztül.
A Nagy falon innen és túl kiállításon a Nagy fal kialakulását és az ázsiai hunok, kelet-ázsiai nomádok és kínaiak ókori bronztárgyait láthattuk. Az ókori Kína északi határán húzódó nomádok lakta területek művészetét, emlékeit az „ordoszi bronzokat” mutatja be a tárlat. A közel 300 kiállított tárgy között megtalálhatók még az ázsiai hunok ruha-és lószerszám veretei, övdíszei, fegyverei, és használati tárgyai.
Következő állomásunk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár volt, amely az egykori Wenckheim Palotában került kialakításra. Mielőtt megtekintettük volna a könyvtárat, átsétáltunk az Ötpacsirta utcában lévő felújított Pálffy Pálné grófnő palotájába, amely Ybl Miklós tervei alapján, francia paloták mintájára épült 150 éve. A grófnő csak az épület két szintjét lakta, felette bérlakásokat alakítottak ki. Az alsó szinteket gyönyörű lépcsősor köti össze.
A palota szalonjában a „Mesél a mágnásfertály” előadáson ismerhettük meg a város egykori mágnásainak életét és korabeli fényképek vetítésével láthattuk a palotanegyed régi épületeit.
Ezt követően visszatértünk a neobarokk, neoreneszánsz könyvtárba, melyet Wenckheim Frigyes gróf építtetett 1886-1889 között, az építész Meining Artúr volt. 1927-ben a gróf halála után az örökösök eladták a fővárosnak, majd átalakítás után 1931-ben nyitotta ki újra a kapuit a látogatók előtt. Itt ismét két csoportban, helyi vezetéssel jártuk be a palota termeit és ismerhettük meg az egykori tulajdonosok életét. Lenyűgöző volt az aranyfüst lapokkal gazdagon díszített táncterem, a tükörfolyosó, a faburkolatú mennyezettel készült terem és a táncosok pihenését szolgáló terem, valamint több kisebb szalon.
Végül megtekintettük a ma is használatban lévő impozáns könyvtárat, ahol diákok tanultak a szép, nyugodt és csendes környezetben.
Vajna Ferencné klubvezető
