A NAV nyugdíjasainak Debreceni klubja 2024. október 30.-án 08,00-kor autóbusszal indultunk a BIHARI KÓBORGÁSRA.     Az őszi kirándulásunkat szolid napsütésben ÁLMOSD  községben kezdtük a  Kölcsey-Emlékház meglátogatásával, amely a XVIII. században épült népi Klasszicista stílusban,             a ház hátsó falán több-nagy szép tulipánnal.   A család egykori lakóházában berendezett szép emlékház 1968-óta látogatható.  Jó tárlatvezetéssel megismerhettük itt a Magyar HIMNUSZ-halhatatlan költőjének/Kölcsey Ferenc-nek a gyermekkorát (a nagybeteg 3-éves fekete himlős kisgyermek jobb-oldali szeme sérülésének, a szárazdúc következményeként/vakságának okát), majd a későbbi munkásságát (1812-től a családi gazdaságot kell vezetnie stb.) és a házhoz fűződő emlékeit. (Kölcsey ugyan SZŐDEMETER-ben született 1790. aug. 08., de féléves korától (6) hat-éves koráig e-házban növekedett.

Tovább haladva az Álmosd-Diószegi Csata  Emlékhelyére érkeztünk, amely  Bocskai István és serege,       a Hajdúk nagy segítségével pedig a dicsőséges győzelmének színhelye.  Itt verték szét 1604. okt. 15.-én hajnalban a Johannes Pezzen császári ezredes hadtestét.  Az ott felállított néhány harci műtárgyakkal együtt megtekinthető ez Álmosd határában, közvetlen a Román határ közelében.  Bocskai István fejedelem nagysága szinte ISTVÁN-királyunkéhoz fogható.

Tovább haladva megálltunk KISMARJA községben, s megvártuk a lelkészt, aki szolgálatkészen, lelkesen mutatta be az egyszerű, szép történelmi jelentőségű református Barokk stílusú tégla templomot. Megnéztük a feltárt Bocskai-kriptát is, ahová hajdan a nagy fejedelem szüleit is temették.  Kismarja (3) három harangja között a Bocskai harangot a mezővárosuk pecsétje díszíti.    Mivel az időnk repült tova kellett indulnunk.

MEGÉRKEZTÜNK tehát NAGYKEREKIbe, ahol a Bocskai Várkastélyt látogattuk meg, amelynek kapujában találhatjuk a kéktúra pecsétet.   Kereki 1583-ban került Bocskai tulajdonába.  A Kastély    és a birtok felesége Hagymási Katalin hozománya.   Az itt látható kiállítás 2004-ben került ki a Déry-Múzeumból ide.  Ezen a csodásan szép tárlaton végig követtük Bocskai életét, aki a család (7.) hetedik és egyben egyetlen fiú gyermeke is. A Kismarjai előnevet a szomszédságban lévő faluról kapta a Bocskai család, ugyanis 2004-ben az ottani templom felújítása során ugye ott megtalálták a Bocskai család kriptáját, benne 14-ember maradványával.  Nagykerekiben minden év októberében megünneplik a Bocskai napot, emlékezve, hogy a hajdúk és a falubéliek megvédték Nagykereki-várát a császáriakkal szemben.  A nagy és győztes csata után Bocskai mezővárosokban telepítette le a hajdúkat, s megkapták az úgynevezett hajdúszabadságot, akik a fejedelem hívására voltak csak kötelesek harcba menni.       Szintén egy jó és lelkes tárlatvezető volt a segítségünkre.

Következő helyszínünk pedig BESSENYEI GYÖRGY  EMLÉKHÁZ /  BAKONSZEG.

Bessenyei György (1747? – 1811), aki Mária Terézia bécsi testőrségében szolgált (1765-1773-ig).  A költő, filozófus, művelődéspolitikus, irodalmunk megújhodásának elindítója, sokat tanul, a magyar felvilágosodás egyik vezéralakja volt, aki később ezen a helyen a vályogfalú, fafaragásos tornácú, vesszőből vastagon fonott, kerítéssel körbe kerített, nádtetős házban él itt és alkot a bécsi udvartól visszavonulva 1787-től.  Életének az utolsó 24-évét élte meg itt ANNÓ: PUSZTAKOVÁCSI-ban, ma BAKONSZEG-i birtokán gazdálkodva, nagy magányban, s csendben, a végén már súlyos betegen. Ismert lejegyzett műveiből ugye: A Bihari Remete, vagy a világ így megyen műve is, stb.  A felújított porta őrzi a költő, filozófus emlékét.   Kívánsága szerint kedvenc almafája alá itt temették el, s   az udvaron mellszobra van.   Közelben a Berettyó partján a bekerített emlékoszlopa gondozott.

Kora délután pedig e-helyről indulunk tovább: TETÉTLEN-re a Chili-farmra.

E helyen a SÁRRÉTI Chilifarm megtekintése volt célunk az estebéddel összekötve. No hát az est ebédünk előtt kis erősített italok és csípős paprikás ízesítő készítmények kóstolgatása, csípős a csípősebbel, vagy ez is az is külön-külön, valamint pogácsa is bőven kínálásra is kerültek.

A finom étek is hamarosan asztalunkra került felszolgálásra, hogy még melegen fogyasszuk el.

A menü az sült oldalas, paprikás törtburgonyával, kenyér, savanyúság kicsit csípősen, s ásványvíz és üdítők.  A szoros program után jól esett a finom ennivaló.

A házigazda: X. Sándor és kedves felesége röviden és bővebben is bemutatták, illetve beszéltek a vállalkozásukról, s a 2012-év óta már nemzetközi piacon is megjelent termékeikről, persze az elért eredményeikről is.

Vacsora után még egy séta a fóliaházakban, hogy élő elevenben meglássuk a paprika növényeket, s ki-ki esetleg még találtunk is néhány kis darabot magunknak, mert aki akart keresni, az ugye talált is.

Visszasétálva a vendéglátó helyiségbe, további beszélgetésekkel töltöttünk még kevéske időt.  Lehetett vásárolni különféle szószokat kis fiolákban, illetve csak érdeklődve kóstolgatni.

Klubvezetőnk szervezése, tervezése alapján indultunk vissza és Debrecenbe érkeztünk: 18,00-órakor. Ezekkel együtt a Beregi Kóborlás nagyon jól sikerült, az estebéd után sötétedésre már időben megéreztünk a csípős ízesítőkkel együtt.

Köszönet VARGA ISTVÁN Klubvezetőnknek a jó szervezésért, az értékes program és látnivalókért, mellyel a szép időjárás még csak teljesebbé tette napunkat.  Legközelebb Budapest lenne a cél.

Debrecen, 2024. november 02.

Gorzsás Antal