Most, hogy kezd alábbhagyni a pandémia, és eredményesen zajlik az oltási kampány, a hosszú áprilisi ősz után kimozdulásra vágyott a két pécsi klub néhány aktív, túrázni szerető tagja. Sajnos az idő nem volt a legcsábítóbb, de azért néhányan nekiindultunk a helyi buszjárattal, és a kertvárosi lakótelep környékén kialakított kirándulóhelyre mentünk. Már a buszon rácsodálkoztunk egymásra, ismét egyszerre éreztük meg a közös programok hiányát.

A rögtönzött kis kirándulásunk során körbejártuk a tavat, megcsodáltuk a vízben tükröződő zöldülő fákat. Ráadásul egyik nyugdíjastársunkkal is találkoztunk, aki éppen horgász hobbijának hódolt a vírushelyzet miatt kialakult kényszerszünetben. Neki szerencsét hoztunk, mert éppen kifogta a nagy halat.

A mozgás, a friss levegő, valamint a madarak éneke jótékonyan hatott testünkre-lelkünkre. Külön élményt jelentett, hogy végre – ha nem is szervezetten – társainkkal is összefuthattunk. Azzal köszöntünk el egymástól, hogy jó lenne már újra szervezett közös programokon részt venni.

Fischer Péter

Pécsi Pénzügyőr Nyugdíjas Klub