A régi, bevált kerti módszereket ma is érdemes feleleveníteni, és kipróbálni a kertészkedés során.

Régebben a kertészek általában úgy oldották meg a kertben fellépő problémákat, hogy az otthon található eszközöket hívták segítségül. Ami pedig bevált, annak technikáját átadták az utódaik számára, így szülőről gyerekre szálltak a jobbnál jobb módszerek. Az egyik ilyen a fák meszelésének technikája.

Így meszeld a fa törzsét

A fák törzsének meszelését van, aki jónak tartja, van, aki ellene van. Azoknál a gyümölcsfáknál azonban nagyon fontos, amelyek már kora tavasszal kihajtanak, mint amilyen például a kajszi. Ha ezeknek a fáknak a törzsét bekenjük mésztejjel, akkor a napsütés nem indítja be túl korán a tavaszi fejlődést, így a tavaszi fagyok nem károsítják az érzékeny virágokat. A meszelés egyetlen hátránya, hogy munkával jár, és ha nem jön korán a tavaszi felmelegedés, akkor feleslegesen fáradtunk vele. De mivel ezt nem tudhatjuk előre, érdemes mérlegelni, hiszen a károk nagyobbak lehetnek, mint az esetleg feleslegesen elvégzett munka.

Most jött el a fák meszelésének ideje. Fotó: 123rf.com

A fák meszeléséhez először is mésztejet kell keverni. A folyamat megkezdése előtt nagyon fontos tudni, hogy a mész veszélyes, ha a szemünkbe, vagy a bőrünkre kerül, így mindenképpen védőruházatban kell elvégezni a munkát. A ruhára fröccsenve fehér foltot fog hagyni, így olyan ruházatban álljunk neki, ami nem fogunk sajnálni utána. Vegyünk fel hosszú szárú gumikesztyűt, gumicsizmát és védőszemüveget, ezután pedig kezdődhet a munka.

A vízzel való hígítás mértéke dönti el, hogy mi lesz a mészből. Lehet oltott mész, mésztej vagy meszes víz. Az oltott mész egy színtelen, kristályos anyag, ami a boltokban fehér porként kerül értékesítésre, és amelyből víz hozzáadásával egy masszát kapunk. Ha több vízzel hígítjuk, akkor tejszerű folyadék lesz belőle, ez a mésztej. Ha a mésztej leülepszik, akkor tiszta, felúszó rész jön létre, amelynek a neve mészvíz vagy meszes víz. A fák törzsének meszezésre a legalkalmasabb az 5-8%-os mésztej. Ezt úgy tudjuk előállítani, hogy egy rész oltott mészhez nyolc rész vizet adunk, amit ezután hosszasan elkeverünk. Mindig csak annyit keverjünk ki, amennyit aznap fel fogunk használni, azonban az elkészült mésztejet két órán át hagyjuk pihenni, mielőtt a fán alkalmaznánk azt.

Használhatjuk a hagyományos meszelőt is az eljáráshoz, de praktikusabb, ha egy erős sörtéjű gyökérkefét választunk, mert ezzel a kéreg leváló részeit is le tudjuk szedni, így sokkal jobban be tudjuk fedni a fa törzsét a mésszel.

Az elkészült mésztejet a fák törzsére és a vastagabb vázágaira kell felvinni. A fehér felület hatására a napfény visszaverődik, a vékony, fehér mészbevonat így megakadályozza, hogy a fa szövetei a napsütéses, téli órákban felmelegedjenek, éjszaka pedig lehűljenek, hiszen ez az edénynyalábok roncsolódását, és fagyrepedések, fagyfoltok keletkezését idézheti elő. A fehér törzsű fák tavasszal később melegednek fel, és 4–8 nappal később indul meg a nedvkeringésük is, tehát kevésbé vannak kitéve a tavaszi fagyok károsító hatásának.

A meszet nem kell eltávolítani a fáról, mert tavasszal az eső le fogja róla mosni. Éppen ezért érdemes a meszelést száraz időjárás esetén végezni, hogy ne végezzünk felesleges munkát. Akár több rétegben is felvihetjük, miután az első réteg megszáradt, ha igazán biztosra szeretnénk menni.

A meszelésre a legalkalmasabbak a kora téli hónapok, hiszen ekkor már nem mossák le az őszi esők, tél végére pedig már ki tudja fejteni a hatását. Ráadásul a mész azért is hasznos, mert alatta el fognak pusztulni a különféle rovatok és gombák. A talajba kerülő mész pedig segít az elsavanyodott talaj mész tartalmát növelni. A vastag mészréteg azonban nem tesz jót, hiszen alatta el tudnak telelni a kártevők tojásai, és a gombák spórái, tehát ezt is, mint mindent, mértékkel végezzük.

(Jáni Lajos)