A Baranya Vármegyei Nyugdíjas Klub kultúrosa a két évvel ezelőtti aeroparkbeli látogatás sikerén felbuzdulva egy „tanulmányutat” szervezett a Szolnoki Repülőmúzeumba. A hosszas indián nyár után kicsit meglepetésként ért bennünket a hirtelen igazán ősziesre forduló időjárás. De ahogy a legtöbb esetben, úgy most is kegyeibe fogadott minket az időjárás. Bár a reggel még hűvös volt, sőt az eső is megeredt, de az indulás előtt elfogyasztott bátorítóval áthidaltuk a problémát.
A meglehetősen hosszú utunk során végigmehettünk hazánk egyik talán legborzasztóbb útján, a kátyúkkal telített és keskeny 52-es úton is. Ám gépkocsivezetőnk remek lavírozó képességének köszönhetőn szerencsésen megérkeztünk a kiszemelt úti célunkhoz, a szolnoki Indóház térre, a hajdani vasútállomás átalakításával kialakított repülőmúzeumba.
Elsőként a hangárban elhelyezett, már nyugállományba vonult gépeket tekintettük meg, majd a helyi bisztróban megebédeltünk.
Ezután következett a nagy attrakció, a „légi pilótakiképzés”. Először a 4D-moziban igazi helikopterben ülve virtuális sétarepülést tehettünk Szolnok felett, aztán a Balaton felett hajtottunk végre ejtőernyős ugrást, végül pedig az Alpok havas csúcsai felett végeztünk műrepülést katonai kísérőnkkel.
Ezt követte a harcirepülőgép-vezetők oktatása és gyakorlati képzése szimulátorok segítségével. Aztán szabad programként ismét a hangárban és az udvarban nézelődtünk. Szemügyre vehettük a veterán gépeket, többek közt azt az utasszállítót is, amely hajdanában a pécsi vidámpark látványossága volt. A kiállítás egyik szenzációja, Farkas Bertalan űrkapszulája is sokunk fantáziáját megmozgatta.
A késő délutáni órákban már készülődnünk kellett hazafelé, hiszen hosszú utazás várt ránk a novemberben már korán beköszöntő sötétben. Bár viszonylag kisebb létszámban vettünk részt, de csapatunknak nagy élményt jelentett ez az újabb kirándulás, mely ismét nem egy szokványos program volt.
Fischer Péter
Baranya Vármegyei Nyugdíjas Klub
