1. május 6-án a Nav Nyosz Fejér Vármegyei Adóügyi Nyugdíjas Klubból 24-en és 3 fő vendég Budapestre indultunk.

Már februárban foglaltunk időpontot a Szépművészeti Múzeumba, hogy tárlatvezetéssel tudjuk megtekinteni „Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái” című kiállítást.

Az érkezéskor adódott egy kis kellemetlenség, mivel a két csoportra leegyeztetett időpontok helyett csak egy volt. De szerencsére engedték, hogy a nagyobb létszám ellenére együtt menjünk be a kiállításra.

Nagyon kedves, nagy szakértelemmel rendelkező hölgy lett a tárlatvezetőnk. A kínai történelemről és minden tárgyról nagy lelkesedéssel mesélt.

A kiállítás egy évezredet fog át. Kína első császára Csin Si Huang-ti 13 évesen került a hét királyság egyikének trónjára. Hódításai által, pár évtized múlva már egy hatalmas birodalom uralkodója lett. Kr. előtt 210-ben hunyt el. Egy városnyi méretű sírkertben temették el. Ennek építésén többszázezer ember dolgozott 33 éven keresztül. Belsejében a Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették. A sír központi része ma is feltáratlan. Sok sírt kiástak, így találtak rá az életnagyságú terrakotta katonákat felvonultató hadseregre, melyre kutat ásó földművesek leltek rá.

Ezen a látványos kiállításon végig követhetjük a Csin állam felemelkedését. Láthattuk a kor szertartási tárgyait, jelképeit. Hallottunk a mindennapi életükről, a hadseregről. Különösen érdekesek az egyedileg megformált katonák.

A császár örökké szeretett volna élni, ezért kutatta az öröklét titkát. Sírjába bekerültek a túlvilágra vivő lovaskocsik is.

A kiállításon több, mint 150 ókori tárgyat állították ki, köztük a terrakottahadseregből 10 eredeti példányt.

Nagyon sok érdekességet láttunk, és főleg hallottunk.  Jobban megismertük az első kínai császárság történetét. Ő volt az, aki lerakta a kínai császárság alapjait.

Sajnos gyorsan eltelt a tárlatvezetéses látogatás, de sok új ismeretre tettünk szert.

Mivel szép napos időnk volt, a múzeumból a Citadella felé folytattuk utunkat, hogy megnézzük a felújítást, milyen átalakuláson ment keresztül az elmúlt időszakban.

A Citadella a Gellért-hegy tetején álló erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc levertség után 1854-ben emelt a Habsburg uralkodó, Haynau.

Érdekessége, hogy nem Budapest megvédése miatt épült, hanem épp ellenkezőleg, a lakosság megfélemlítése volt a cél. Erre utalnak a városra néző ágyúállások is, de végül csak díszlövések leadására használták. Ferenc József is adott pénzt a megépítésére a felrobbantott Csillagda helyére. A tervek szerint a 220 m hosszú, 60 m széles, 4 m vastag és 12-16 m magas kőfalakkal védelmezett erődben 60 ágyút helyezhettek el. A Citadella 1856-ban készült el teljes egészében.  Az erődrendszer többi része azonban nem épült meg. Utolsó hadászati célú használata a II. világháborúban volt, légvédelmi bázisul szolgált.

Az 1960-as évektől már idegenforgalmi szerepet szánták neki.

Az erőd Belvárosra néző bástyája előtt magasodik a Szabadság szobor, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása 1947-ből. Modellje egy Vas megyei lány volt, akit a szobrász az utcán látott meg és felkérte modellnek. A szobor a talapzattal együtt 40 méterre magasodik a Citadella fölött.  A háború befejezése után az oroszok egy győztes orosz katona szobrát helyezték el alatta, amit a budapestiek az ’56-os forradalom alatt ledöntöttek. A forradalom után visszakerült, majd 1992-ben végleg elkerült onnan. Mára megújult a Szabadság szobor is. A főszobor talapzatára kereszt került, ami az 1100 éves Magyar államiságot, a nyugati kereszténységet és az európai kultúrkört jelképezi.

A Citadellát az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Vonzereje az egyedülálló panorámában rejlik, amiben mi is gyönyörködtünk a kilátóteraszokról. Nagy sétát tettünk itt, majd elindultunk haza. Tartalmas, szép napot töltöttünk ismét együtt.

Höflinger Józsefné