A meghívó szerint 09:30-as kezdés, de néhány közel lakó és vállalkozó bárhol lakó már 8-kor pörgött a helyszínen. Vibrálás a levegőben meg egyéb tömörebb alakzatokban is, hisz ez az évzáró buli, vendég érkezik, fellépők is lesznek, nem mindegy, hogy fest az aktuális díszlet. A külcsínt most elsősorban a terítés adja, így a szakma képviselője karmester módjára vezényel és első hegedűs módjára közreműködik. Mikor mindenki elégedett, jöhet a fotó.
A tagság gyülekezett, volt valami különös az éterben, támogató bolygóállás, és bár a mértékletesség erényét gyakoroltuk a héten, a klasszikusan „zsűrizésre” érkező sütemények mennyiségén és küllemén ez nem tükröződött. Hát, legyen…!
Feltűnt egy elegáns sziluett az érkezők között Enikő, pártoló tagunk kíséretében. Vendégünket, a NAVNYOSZ Elnökét, Veress Lászlót üdvözölhettük személyében.
Lassan teljes a megjelenők köre, helyet is foglaltunk, kezdődhet a rendezvény.
Motyovszkiné, Grétike klubvezetőnk üdvözölte a jelenlévőket és elmondta, hogy a mai nap az ünneplésé. Külön köszöntötte Elnök Urat, aki először látogatott hozzánk elnöki minőségében. Elnök Úr szóra is emelkedett. Mint idén megválasztott elnöknek, ebben a tisztségben új a feladat, de egyébként régóta részese a szövetség munkájának, ezzel a rálátással beszélt az elmúlt év programjairól, a nehézségekről és a jövő terveiről, megoldandó feladatokról. De, azért nem túl hosszan! Booocs!
Ezután Enikő mondta el, hogy ezúttal Igazgató Úr képviseletében (is) van jelen a rendezvényen, aki más elfoglaltsága okán nem jöhetett, de üdvözöl mindnyájunkat, és sajnálja, hogy nem lehet nézője a mindig színvonalas műsornak.
De mi igen, és bele is csaptunk, no, nem a húrok közé, ugyanis a tuba-duó következett. Elég karakteres hangszer egyedül is, mi lesz itt kettesben?! Karácsonyi dallamok. Más hangszerrel sokszor hallottuk már, de erre is igennel voksoltunk. Akik bemutatták a dalokat ezzel a különleges hangszereléssel, a gitárjátékáról jól ismert Bodrogi Péter aktív munkatárs és a tuba-tanára, Kövesdi Krisztián tanár úr. Tanár Úr nemcsak zenében, hanem beszédben is jó.
A zenés bevezető után egy ilyenkor szokásos programot kellett teljesíteni. Korban kerek évfordulósok és egyéb érdemek folytán díjazottak. Mindkét csoport elég népes volt. A második csoport arcán kifejezett öröm volt, amely csoportban az első csoport tagjai mind benne voltak. A sors igazsága. Ebben a ceremóniában az a jó, hogy értékeljük az igyekezetet, erőfeszítést, amit egymásért, mindannyiunkért teszünk.
Ismét zenével lazítunk, Bodrogi Péter immáron gitárjával kíséri két vállalkozó kedvű, és jó hanggal megáldott kolléganőjét. Ez a trió – ahogy elmondták – frissen alakult, erre az alkalomra. L.Cohen Hallelujah-jával indítottak, a produkció végén szóhoz sem jutottunk a meglepetéstől. Az álló ovációtól csak a szűkös hely óvta meg őket. Siker volt!
Ezután Grétike a férfi klubtagságot kérte fel testhez álló feladatra, végig kínálták a hölgyeket a sorsukra váró italokkal.
A következő előadás ének zenekísérettel. A kíséret billentyűs hangszer, talán szintetizátor, billentyűi voltak, melyen a fiatalember mesterien játszott, és hang jött ki belőle. Az éneket egy ifjú hölgy adta elő, ünnepélyes feketében és gyönyörű hanggal. Mindketten az Arany János Tagiskola növendékei.
Ezt követően szintén az Arany János Tagiskola tanulói egy mini színdarabot mutattak be, „A boldogság kék madara” címmel a valódi boldogságról. Mi is az, hol is találhatjuk meg. Kiderült, sokkal közelebb kell keresni, mint ahogy először gondolnánk. A gyerekek ezt már – vagy még – megértették.
Ez az előadás különös jelentőségű számunkra, mert ez most, és csak nekünk, a nyugdíjas klub számára került bemutatásra.
A gyerekek 3. éve jönnek hozzánk és kápráztatnak el bennünket a tehetségükkel, a szívükkel-lelkükkel.
Még mindig az Arany János iskoláé, de már a záró műsorszám következett, látványra is méltó a befejezéshez. Ifjú hölgyek és urak, mind 4. osztályosok, klasszikus palotás jelmezben, és felcsendült a Hunyadi – ból a közismert gyönyörű dallam. A Palotás tökéletes volt, láthatóan az előadók is jutalomként élték meg és úgy is adták elő. A jelmez a fotókon megcsodálható.
Csak mi gondoltuk úgy, hogy ez volt a záró műsorszám, mert a táncosok ezen felül is megleptek bennünket, nekünk készített ajándékkal zártak. Nagy gyertya forma karácsonyi mintás papírból, rátekert ledes égősorral, celofánnal burkolva. Egyszerű és nagyszerű ötlet. A táncosok körülrepkedtek bennünket, és már ott fénylett előttünk a gyertya!
Ennyi megható dolog után jöhet az ebéd. Érkezett is, a menü kezdett elmozdulni az egészséges összetétel irányába, végül is, saját döntés volt. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy ez is milyen fontos! Mindezzel együtt nagyon finom volt!
Végül persze jött a süti-kollekció. Nem győztük dicsérni, receptek cserélődtek, a sütik szépen fogytak, a zsongás betöltötte a teret!
Boldog Karácsonyt Mindenkinek!
Lejegyezte: Tanács Erzsébet, a Nógrád megyei adóági nyugdíjas klub tagja
