„Karácsony nem az ész, hanem a szív ünnepe. És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel” (Müller Péter)

Nézem a képeslapon a fenti idézetet, és arra gondolok, hogy bizony kegytelen volt az elmúlt év, mert a nagy petchwork családunkból, akik korábban együtt töltöttük a karácsonyt, hárman is az égből figyelnek ránk. Erre gondolhatott kisebbik gyermekem is, aki Dubaiban készült az ünnepre és képeslapra írta e sorokat, mert tudta, hogy nem jöhet haza az karácsonykor, mert dolgozni fog légiutas kísérőként.

Megírta hát a lapokat testvéreinek és az anyukájának, és mellé tette a családtagoknak a meghívót a bubai világkiállításra. A meghívó egy erre kiadott útlevél, amit kitölthetünk adatainkkal, tehetünk bele fényképet és ebbe lehet gyűjteni a bélyegzőket az országok pavilonjaiban.

Az A4-es kis csomagnak december 23-ig meg kellett volna érkeznie, mert erről meg is kaptam az értesítést a FeDextől, de nem jött semmi. Nem is hiányoltam, mivel nem vártam csomagot.

Mikor az ünnepen telefonon beszélgettünk a kislányommal rákérdezett a csomagra, mivel a bátyja megkapta. Megkapta január első napjaiban a nővére is, aki akkor érkezett haza.

Az én csomagom azonban fennakadt. Jött helyette telefon és email a FeDextől, hogy csomagom érkezett, küldjem a megrendelőt, szállítólevelet, számlát és a kitöltött, mellékelt nyomtatványt. Értetlenül néztem, nem tudtam mi van a csomagban, mennyit ér, csak azt, hogy meglepetés akart lenni karácsonyra, no meg a nyomtatvány angol szövegével sem tudtam mit kezdeni. Továbbítottam, hát az emailt Dubaiba. Leánykám felhívta a FeDexet, hogy ajándék és ezt rá is írta a csomagra meg az értéket is, de nincs számla meg szállítólevél.

Újabb email érkezett a FeDextől, amiben ismét kérték a fentieket, na meg napi 1200 forint tárolási díjat helyeztek kilátásba, ha két napon belül nem küldöm a dokumentumokat a vámkezeléshez. Erre azért van szükségük, mert a NAV vizsgálja. No ennek fele se tréfa, de ettől nem tudtam mit tegyek. Újabb telefon a gyermeknek, hogy legalább valami értéket rá tudjak írni, meg hogy mi van benne. Szóval valamilyen füzetek, 40 dirham, forintosítva 3475 forint. Letöltöttem a még javasolt újabb két nyomtatványt, meg kinyomtattam az előzővel együtt, mert aláírni csak a papírt lehet, ügyfélkapus küldésre meg nem láttam lehetőséget. Aláírtam, lefényképeztem, feltöltöttem, kísérőlevelet írtam. Ráment több, mint fél napom (hogy mit várnak el egy nyugdíjastól… számítógép kezelés, angol tudás, jogszabály ismeret). A levélbe beleírtam, hogy amennyiben ez nem elég, úgy kérem a csomagot megsemmisíteni, mert többet nem tudok tenni, és különben is elmúlt már karácsony, és a meglepetésből új évi bosszúság lett.

Mind eközben Dubaiba is ment email nyomtatvánnyal, dokumentum kéréssel, szállítólevél, számla, kifizetési bizonylat, tárolási díj kilátásba helyezése. Újabb telefon a FedDexnek. Lányom is elküldte a nyomtatványt no meg azt, hogy dobják ki a csomagot, mert szentimentális értéke nem áll arányban a tárolási díjjal és ünnepi szerepét sem tölti már be. Újabb levél a FeDextől, hogy a visszaszállítás költsége is őt terheli.

Keresztet vetettem a csomagra, és azt járt a fejembe, hogy novemberben cikket kéne írnom, hogy miként adjunk fel csomagot külföldről, és hogy értéktől függetlenül kérjünk számlát.

Majd január 12-én jött az értesítés, hogy a csomag még aznap érkezik. Átprogramoztam a napot és kiskutya módjára őriztem a házat, nehogy probléma legyen. Szinte a kapuban vártam a postást. Meg is érkezett a viharvert csomag. Reszkető kézzel bontottam ki. Megláttam a képeslapot rajta a fenti idézetét és az üdvözlő sorokat, egy fényképet a lányomról néhány kis csatot az unokámnak és négy darab útlevelet, merthogy a nagyobbik lányomékkal négyen vagyunk. Aztán kitört belőlem a nevetés, az elmúlt idők feszültsége. „No, ha én ezt a klubban elmesélem…”

Idő kellett, hogy elmeséljem, és leírjam az érzéseim. Most is itt van az útlevél és a képeslap az asztalomon, csak ma már másképp látom a történteket. Örülök, hogy végül megérkezett a csomag, mert szeretet árad belőle. Szeretet, amely nagyon értékes, csak nincs megrendelés, fuvarlevél, számla és fizetési bizonylat róla.

Katona Erika pécsi adóklub