A Veszprém Vármegyei Adóügyi Klub tagjai évek óta tervezték a nádasdladányi kastély megtekintését. Többszöri sikertelen nekifutás után, egy szép napsütéses szeptemberi napon végre siker koronázta próbálkozásainkat és elindulhattunk a kastély felfedezésére.
Mindannyian tudtuk, hogy egy nagyon szép és különleges helyre megyünk, ennek ellenére a kastély épületének megpillantása komoly hatást gyakorolt ránk. Méltóságteljesen, teljes pompájában állt előttünk a gyönyörűséges épület.
Az épület 1982-1994 között honvédségi tulajdonban volt; üresen állt és erősen romlott az állaga. 1993-ban nyilvánították műemléknek és 2009-ben megkezdődhetett a teljes felújítása, amely végeztével 2021. augusztus 1-én nyitották meg a látogatók előtt.
Az épület romantikus-Tudor stílusban épült, mert a családi legendárium szerint a Nádasdyak Angliából származnak. Később bebizonyosodott, hogy a családfa a honfoglalás korai korszakáig vezethető vissza.
A Sárladányi birtokot Nádasdy Lipót vásárolta 1851-ben. Néhány évvel később kérésre a belügyminisztérium Nádasdladányra változtatta a település nevét. Halála után fia, Ferenc gróf (1842-1907) és felesége gróf Zichy Ilona (1849-1873) vette át a birtokot és elképzeléseiknek megfelelően Linzbauer István tervei alapján épült meg a kastély 1873-1876 között.
Az alapkő letételén részt vett a grófi pár, de nem sokkal később a grófné váratlanul elhunyt. Halála nagyon megviselte Ferenc grófot. Kettejük házassága nem csak a két család vagyonának egyesítésére köttetett, hanem – meglehetősen ritkán előforduló – szerelmi házasság is volt. A gróf nem nősült újra, és a kastély építését folytatta az eredeti tervek alapján és elhunyt hitvese óhaja szerint. Közös hálószoba készült el, melyben sajnos a grófné sohasem járt és elkészült az a női kis szalon is melyre Ilona vágyott. Ezt a berendezése után a gróf lezárta és hosszú évtizedekig senki sem léphette át a küszöböt.
Az épület berendezése korának legmodernebb megoldásaival készült. Volt folyóvíz, csatornázás, gázvilágítás, telefon. A fűtést kályhák és kandallók mellett meleg levegő befúvásával egészítették ki. A pincében tőzeggel fűtött kazán üzemelt. Érdekesség, hogy a főépületben nem volt konyha. A sütés-főzés különálló épületben történt, mely épületet földalatti alagút kötötte össze a kastéllyal. Az elkészült ételeket sínen tolták át egy melegítő, tálaló helységbe.
A kastély egyik legszebb terme, az Ősök csarnoka, ahol a falakon körben a család leghíresebb tagjainak képe látható. Gyönyörű a könyvtár, amely míves faburkolattal van ellátva. A csillárok mindkét helységben gyönyörű kovácsoltvasból készültek. A földszinten több termet is végig jártunk remek vezetőnk kíséretében. Az emeleti szobák magukért beszéltek. Itt található a grófi pár hálószobája, egy gyermekszoba a mellette lévő nevelőnői szoba és egy gyönyörűen csempézett fürdőszoba.
Sajnos a II. világháborút követő megszállás alatt a kastélyt teljesen kifosztották. A felújítás során eredeti, vagy régi képek alapján rekonstruált műtárgyak kerültek a helyreállított termekbe. Az eredeti tapéták Angliából származtak, ahonnan (még a régi gyártótól) sikerült azonos színű és mintájúakat beszerezni.
Mivel Ferenc gróf híresen jó vadász volt, az általa elejtett állatok trófeáiból is láthattunk jónéhány darabot. Ő volt az Országos Magyar Vadászati Védegylet alapítója.
A történelmi Nádasdy család utolsó leszármazottja Nádasdy Ferenc (a kastély építtetőjének dédunokája) 2013-ban hunyt el. Vele férfiágon kihalt a család.
A földszinten található kávézóban is több eredeti tárgy került elhelyezésre. A kávézó ékköve az eredeti Zsolnay porcelán cserépkályha. Jó érzés volt egy kávé mellett kicsit üldögélni, feldolgozni a látottakat, hallottakat.
A kastély után a parkban sétálgattunk. Gondozott pázsit, évszázados fák vettek körül bennünket. A parkban létrehozott mesterséges tóban lévő kis szigetre romantikus kis híd vezet át. Körben padok szolgálják a megfáradt látogatókat.
Jóleső fáradsággal és rengeteg élménnyel gazdagodva sétáltunk az autóbuszmegállóhoz és utaztunk haza Veszprémbe.
Pap Éva Mária krónikás
