Magyarország jegybankja pénzmúzeumot hozott létre a Széll Kálmán téren, amely országos szakmúzeum, tudásközpont és élményközpont is egyben. Európa leglátványosabb pénzmúzeumának létrehozásával a jegybank kiemelt célja, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése elérhető legyen a társadalom minden szegmensének, a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Pénzmúzeumban a látogatók élményalapon és interaktív módon fedezhetik majd fel a pénz világát.
A föld alatt megbúvó aranybányától indulva, lifttel utazunk fel a második emeletre, ahol szembesülünk azzal, hogy valaminek az értékét nem is olyan könnyű megmérni. Tovább haladva az árucsere és kereskedés rejtelmeibe kóstolhatunk bele. A következő teremben megtapasztalhatjuk az infláció és árstabilitás szerepét és kipróbálhatjuk, hogy mi milyen jegybankárok lehetnénk. Lesétálva a földszintre a tőzsde világát és a pénz globális mozgását követhetjük le. Végül a kincstárba érve a magyar történelmi gazdagságról, az aranyról és aranytartalékokról tanulhatunk – egészen közelről, megérintve és megemelve egy bő 10-12 kilogrammos aranytömböt.
A látogatók a tárlat megtekintése során kipróbálhatják magukat bankárként, tervezhetnek bankjegyet a saját arcképükkel, az igazán elszántak pedig egy aranytömböt is meg emelhetnek. Az egyik legizgalmasabb része a kiállításnak egy makett, amelyen a Szabadság téri Székház is megelevenedik a hologramos technológiával. Az Elnöki-szobát az iroda életnagyságú ajtaja szimbolizálja, amely kulcslyukán keresztül a jegybank múltjába és jelenébe pillanthatunk be.
A tudás központként funkcionáló múzeum különlegességét fokozza, hogy a kiállítás keretében megtekinthető válik az MNB numizmatikai gyűjteménye. Az 1924-ben megalapított jegybank törvényileg előírt kötelessége, hogy a kibocsátott érméknek és bankjegyeknek nemesfém fedezettel kell rendelkezniük. Ezt a fedezetet a kezdetekben az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásánál megkapott nemesfém-vagyon, az MNB alkalmazottai által a háború idején megmentett aranytartalék, illetve a forgalomból már kivont arany- és ezüstpénzek jelentették. Az első évtizedekben a gyűjtemény magánemberek felajánlásaiból gazdagodott, tervezett gyűjtés a II. világháborút követően indult. Mára a gyűjtemény közel hatvanezer darabból áll, amely így a Magyar Nemzeti Múzeum után hazánk második legnagyobb éremgyűjteményét képezi. Találhatunk köztük osztrák kibocsátású bankjegyeket, erdélyi pénzérméket, és az első önálló magyar papírpénzt, a Kossuth-bankót is.
A Magyar Nemzeti Bank Aranyvonatának története a jegybank és hazánk számára is példaértékű, bár sokáig elfeledett volt. A második világháború alatt, 1945-ben az MNB dolgozói életük kockáztatásával menekítették ki az ország aranytartalékát Ausztria felé tartó vonatokon. A 2030 banktisztviselő és családtagjaik a Magyar Nemzeti Bank harminc tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékát, valamint Mátyás király Corvináit és a méteretalon platinarúdját menekítette nyugatra. A jegybank a történetnek több módon is emléket állít, részben a Robogás című köztéri szoborral. Szőke Gábor Miklós nemzetközi szinten is elismert szobrászművész alkotása az aranyvonat történetén túl, magát a mozgást kívánta megragadni, absztrahált eszközökkel. Így született meg a mozdony ötlete, amely az első ipari forradalom óta a progresszió motívuma a művészetben. A rozsdamentes acélból készült arany színű, elcsúsztatott aranyrúd mozdulatfázisokat jelenít meg. A szobor címe így lett Robogás. A mintegy 7000 db elcsúsztatott „aranyrúd” a térben, 13 méter hosszú és 13 tonnás dinamikus plasztikát alkot, amelynek megvalósításán a művész csapatával együtt két éven át dolgozott.
A Pénzmúzeum szeretettel várja a csoportokat, és az egyéni látogatókat is, akár a múzeumpedagógiai tárlatvezetést, akár az egyéni megtekintést választják. A belépés teljes mértékben ingyenes, mindössze előzetes regisztráció szükséges. A múzeumban elérhetők a diákok számára a múzeumpedagógiai foglalkozások is. A legkisebbek számára készült foglalkoztató füzet és mesekönyv játékosan alapozza meg a későbbi pénzügyi ismereteket.
A most átadott gyalogos átjáró biztosítja a Pénzmúzeum megközelítését. Gondolom ez mindenki számára segítség.
Grivant József,
a Kelet-budapesti Nyugdíjas Klub (a mi kis nyugdíjas csoportunk) tudósítója
Forrás: Wikipédia
