A napsütéses időt kihasználva a Fejér vármegyei Adóügyi Klub tagjai Pápára – a történelmi városba – látogatott el, amely Veszprém vármegyében található, annak második legnagyobb települése. A város nagyon sok látnivalót tartogat az odalátogatóknak. A teljesség igénye nélkül: híres számtalan templomáról, az Esterházy kastélyról, barokk épületeiről, Kékfestő Múzeumáról.
A belvárosban várt ránk a városnéző kisvonat, mellyel a város sok jelentős épületét tekinthettük meg. A kisvonat vezetője nagyon tartalmas beszámolót tartott a város életéről, nevezetességeiről, lakosairól, de történelmi áttekintést hallhattunk Pápa fejlődéséről is. A 18.században jöttek létre a ma is működő iskolák. A 19. században Pápa már jelentős iskolaváros volt. A Pápai Református Kollégium tanulója volt Petőfi Sándor és Jókai Mór is A pálos rend által alapított iskolában pedig Deák Ferenc koptatta a padokat. Nagyon sok ismerettel gazdagodva hagytuk el a kisvonatot, vezetőjének megköszönve az élménydús előadást.
Következő programunk az Esterházy kastély megtekintése volt. A belvárosi sok gazdag épület közül is kiemelkedik a barokk kastély és a mögötte elterülő Várkert. A hatalmas kovácsoltvas kapuja a II. világháború után eltűnt, azonban ezt a felújítás során helyreállították. Az épület most U alakú és egyemeletes. Sajnos az 1945. utáni időszakban a kastély – sok más kastéllyal együtt az országban – jelentős károkat szenvedett Az épület és belső berendezései is megsemmisültek. A felújítás aztán több ütemben valósult meg az 1990-es években. Sokunkat elbűvölt. hogy az idegenvezető hölgy korhű ruhában kísért végig bennünket, szinte „élő kastély tárlatvezetéssel” sétálhattunk a főúri termekben. A pompás korabeli öltözéket viselő két udvarhölgy verses köszöntőivel és múlt idéző táncaival nyerhettünk így bepillantást a barokk stílusú gazdag élet mindennapjaiba. A város történetéről filmet is tekinthettünk meg. Különösen látványos volt az Ősök csarnoka és a Nádor- terem, azaz a díszterem. Több korabeli bútort, festményt, használati tárgyat láthattunk a gyönyörű termekben, még ha ezek egy része nem is a kastélyból származik. Olyan idő utazáson vehettünk részt, ahol megismerhettük az itt élt grófok, grófnők hétköznapjait. Mire beleéltük magunkat a nagy úri életbe, már véget is ért sétánk.
A Kékfestő Múzeum felé vettünk az irányt. Magyarország egyetlen kékfestő múzeuma, európai szinten is egyedülállóként mutatja be a kékfestés teljes munkafolyamatát. E mesterséget a család hét generáción át folytatta: az államosításig. Itt szembesülhettünk azzal, hogy a kékfestés milyen nehéz fizikai munka volt. Végigtekinthettünk a több mint két évszázados fejlődésen, ahol a kézzel végzett munka és a gépesített technológia összhangban működött együtt. Megtudtuk miből lesz a kékfestő kelme, a ruha anyaga, mi a szigetelő massza, mi az indigócsáva, mire valók a különböző pácok és vegyszerek. Láthattuk Samut, a mángorló lovat is, aki a megfestett kelme simításában segédkezett. Végig bejártuk a műhely helyiségeit, a pincétől, a szárító padlásig. A géppark eszközeit ma is hiánytalan állapotban tudtuk megtekinteni.
A pápai látogatásunkat egy hangulatos kávézóban fejeztük be, és élmény gazdagon indulhattunk haza. Nagyon kellemes, jó hangulatú napot töltöttünk ismét együtt, és ilyen tartalmas kirándulást szeretettel ajánlunk mindenkinek
Készítette:
Höflinger Józsefné klubtag
