A fejedelmi kastélytól Mézes Gergő „birodalmáig”

Napsütéses tavaszi napon, várakozással telve indultunk a felújított Borsi Rákóczi és füzérradványi Károlyi kastély felfedezésére. Korábban már mindkét helyen megfordultunk, de kíváncsian vártuk a rekonstrukciós munkák eredményét. Lazításként a program végén a vizsolyi mézüzemet látogattuk meg.

Sátoraljaújhely közelében, a határ szlovák oldalán található Borsi, a Rákócziak várkastélyával. Bejárata előtt II. Rákóczi Ferenc nagyméretű bronz mellszobra áll, melyet Mayer Ede Mányoki Ádám festménye alapján készített.  A szobor – regénybe illő viszontagság és kutatás után – 1969-ben került Borsiba. Az emlékhely, aminek természeti és épített környezete jelenleg még rendezés alatt áll, a forrás nélküli folyóként emlegetett Bodrog szomszédságában helyezkedik el. E jelzőt a Bodrog onnan kapta, hogy öt folyó egymásba torkollásával keletkezett. A folyó gazdag élővilága, a környék természeti, kulturális szépségei, a túraútvonalak vonzzák a turistákat. A várkastély 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén került a Rákócziak birtokába. A reneszánsz kastély 1660-ig élte virágkorát, történelmi jelentőségűvé az emelte, hogy 1676-ban Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc gyermekeként itt született a későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc. A 2019-2021. között helyreállított épületegyüttes a kevés magyar reneszánsz építészeti emlékek egyik gyöngyszeme, ma újra méltó állapotban várja a látogatókat. A Rákóczi három születése elnevezésű kiállítás koncepciótervét – szakértők bevonásával – a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kreatív csapata készítette, elnevezése pedig arra a legendára utal, miszerint Lorántffy Zsuzsanna Sárospatakról Munkácsra utazva „véletlenül” szülte meg fiát Borsiban. Az egyetemi csapat részéről a valódi relikviák nélküli interaktív kiállítás anyagának összeállítása nagy kihívást és találékonyságot igényelt, ugyanis korabeli tárgyak nélkül kellett a fejedelem korát korhűen megidézni. A tárlaton a kastély története mellett, a XVII. századi birtok működésének lényegéről is képet kapunk. Kitekintést nyújt a korabeli Európára, megismerhetjük a Rákócziak családfáját, a kor elsősorban népi hagyományokon alapuló gyógyítási „praktikáit” és a csecsemők gondozását. is. Bemutatja a kiállítás Rákóczi ifjú- és felnőttkorát, a bécsújhelyi börtönből szökését, a szabadságharchoz vezető okokat és a kuruc tábori életet, valamint – a tengerzúgást idéző zenei morajlással – bepillantást enged a rodostói napokba is. A kiállítás végén a II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződő irodalmi, zenei, művészeti és egyéb emlékekből kapunk ízelítőt. Az emlékhely átfogó képet rajzol fel II. Rákóczi Ferenc történelmi szerepéről, arról hogy a francia forradalom kitöréséig Európa szerte a nemzeti szabadság jelképeként tisztelték. Szigorú értékrendjét, következetességét jelzi, hogy a Szatmári békekötésnél sem vállalt kompromisszumot, hanem – hatalmas vagyona hátrahagyásával – az önkéntes rodostói száműzetést választotta. Hiányérzetet csak az hagyott bennünk, hogy már nem találkozhattunk a várkastély legendás idegenvezetőjével – Kázmér Istvánnal – aki Borsiban a Rákócziak emlékének tiszteletével és a kastély látogatói iránt elkötelezett, humoros kalauzolással írta be nevét az emlékhely történetébe. Sajátos mozzanata volt az itt töltött időnek László Attila Hello magyar dalának „eléneklése”, amit inkább lelkes és jó szándékú kísérlet jelzővel illetnék, levonva a következtetést: ezt még gyakorolnunk kell.

Buszra szállva a Zemplén tájain folytattuk utunkat a páratlan természeti környezetben fekvő füzérradványi Károlyi kastély felé, melynek panorámája egy szemet gyönyörködtető fenyősoron áthaladva tárul elénk. A kastély őse egy XVI. századi kúria volt, mely többször cserélt gazdát, így került Károlyi Ede gróf birtokába is. A gróf Ybl Miklós és saját tervei alapján, 1850 és 1877 között romantikus stílusban építette át az épületet. Károlyi Ede maga tervezte a kastély nyolcszög alaprajzú, vékony, magas tornyát, mely csigalépcsőn közelíthető meg. Ybl feljegyzései szerint a torony a család tetszését nem nyerte el, viszont Károlyi Ede büszke volt alkotására és a tetején lengő címeres Károlyi zászlóra. A kastélytermek lenyűgöző reneszánsz látványa Ede fiának, Károlyi Lászlónak köszönhető, aki külföldi minták alapján hozzákezdett a kastélybelső átépítéséhez.  A romantikus kastélyhoz meseszép tájképi angolparkot alakítottak ki, nagy kiterjedésű tisztásokkal, melyeket ligetes facsoportokkal és halastavakkal törtek meg. Később a kastély előtt franciakertet hoztak létre. A fa és cserjefajtákat úgy válogatták össze, hogy azok minden évszakban esztétikai élményt nyújtanak. Az ősfás angolpark 1975-től természetvédelmi terület, bárki által szabadon látogatható. A több mint százhektáros arborétum büszkeségei a platánóriások. A kastélypark terebélyes hársfái, többtörzsű tulipánfái és piramistölgyei egyedülálló hangulatot és sajátos klímát teremtenek. Fénykorát a későbbi tulajdonos, Károlyi István korában élte, aki 1938-tól – európai viszonylatban is példa nélküli – luxusszállóvá alakította át az épületet, golf-és sípályával, valamint fürdőházzal. A szálló vendégeinek lehetőségük nyílt vadászatra, lovaglásra és sétakocsizásra is. A luxusszálló 1948-ig fogadott vendégeket. A felújított kastély földszinti tere jelenleg közösségi funkciókat tölt be. Az emeleti helyiségek az egykori kastélyszálló mindennapjait mutatják be, alapvetően archív fotókkal, régi filmek részleteivel, festményekkel, levéltári dokumentumokkal. Híres eredeti bútordarab a „szatmári asztal” az a hatalmas íróasztal, amelynél gróf Károlyi Sándor – a fejedelem távollétében – aláírta a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. A látogatás élményszerűségét interaktív és digitális eszközökkel teremtették meg. Így például férfi klubtagjaink a „filmforgatáson itt tartózkodó” Karádi Katalinnal folytathattak telefonbeszélgetést. A látogatók játékos formában is ismerkedhetnek a Károlyi család és a kastélytörténet legendáival, az épület elegáns tereivel. Összességében az épületben – a kastélybelső kialakításától és a történelmi ismereteink bővítésének lehetőségétől eltekintve – elsősorban vizuális élményeket szerezhetünk. Számomra az igazi értékek hordozója a kastély egyedülálló szépségű és vegetációjú parkja, amely a történelem viharai ellenére ma is a régi idők hangulatát idézi.

Tartalmas napunkat Mézes Gergő mézmúzeumában fejeztük be, ahol egy lelkes fiatal méhésszel ismerkedtünk meg, aki a családjából hozott gyakorlati ismereteit felsőfokú tanulmányok folytatásával kiegészítve méhészkedik. Gergő szakszerűen, ugyanakkor közérthetően ismertetett meg minket a méhek életével, a méhészkedés nagy pontosságot igénylő munkájával, végigvezetve azon a folyamaton, mely a méz üvegbe kerülésével zárul. Elmesélte azt is, hogy nagyszülői „ráhatásra” fordult a méhészet felé, ugyanis kérésére nagymamája nem zsebpénzt, hanem mézet adott neki, mellyel találékonyan kiállt a vizsolyi templom elé és eladta. A „munkaterápia” olyan hasznosnak bizonyult, hogy további ismeretszerzés után, Ő is méhészkedni kezdett. Ma már elkötelezett szakemberként, kiváló termékeivel számos szakmai díj birtokosa. Megnyerő a kedvessége, természetessége, fiatalos lendülete és kísérletező kedve. A beszámolót a kóstolás és vásárlás követte, megízleltük a mézek gazdag választékát és nem maradtak ki a mézzel készült alkoholos nedűk sem.

Oldott hangulatban szálltunk buszra, vidáman cseverészve gyorsan „elkoptak” a még hátralevő kilométerek. Jólesően elfáradva, élménygazdagon értünk haza. A szellemi értékek „begyűjtése” mellett, a szívünkbe zártuk Gergőt is, akinek sikeres és innovatív vállalkozása példa arra, hogy a mezőgazdasági tevékenység is folytatható eredményesen. Tevékenységével – a család megélhetésének biztosításán túl – az egyre csökkenő méhállomány megmentésére törekszik, ez pedig a méhek gyümölcstermesztésben betöltött pótolhatatlan szerepe miatt kulcsfontosságú.

dr. Kocsis Zsuzsanna, klubtag