Ennek az igazságnak tanúja és részese vagyok legalább 60 fő klubtaggal együtt, már 2013-tól, amióta a hevesi és nógrádi adóági NAV NYOSZ klubok, (Géczy Attila régiófelelős közreműködésével) szoros baráti, közösségi kapcsolatot kötöttek.
Hét évig tartottak az együtt töltött boldog órák, a közvetlen, jó hangulatú, hasonló értékrendű baráti találkozások, amelyeket szeretettel ápoltunk.
Ki ne emlékezne a csodás kirándulásainkra, Géczy Attila és Böbe évődéseire, viccelődéseire, Papp Marika felejthetetlen padlizsánkrémes szendvicseire, Béla bográcsos babgulyására, Csehné Gizike sikolyára a Beatles Múzeumban, a finom sütikre, az egymásnak készített apró ajándékokra és nem utolsósorban a színvonalas, értékes programokra. Együtt csodáltuk meg Egerben a Varázstornyot, az Érseki palotát -és Könyvtárt, a Szerb templomot, a Beatles- a Sport- a Marcipán Múzeumokat, a hatvani vadász múzeumot, stb. A nógrádi Bányász-és Dornyai Múzeumokat, a salgótarjáni városi szobrokat, emlékműveket, amelyekről egy-egy klubtag tartott ismertető, emlékező előadást.
Sajnos a klubokat a 2020, július 22-i NAV NYOSZ elnökségi döntés „elszakította ”egymástól.
2022 május 11-én azonban a két klub (45 fő) ismét megtalálta a baráti összeköttetés aranyszálát, mert mindkét közöségnek hiányoztak a boldog órák.
Salgótarjánban, a város egyik kiemelkedő értékekkel rendelkező épületében, a Geocsodák Házában ünnepélyes keretek között köszöntöttük, fogadtuk, egri klubtársainkat, ahová gyönyörű, tavaszi napsütésben már együtt utaztunk, kibéreltük a kisvonatot, együtt gyönyörködtünk a csodálatos erdei tájban utazás közben.
Az épületben található Nógrád megye (Salgóbánya) két híressége életművének kiállítása is. Ők: Komlós Erzsébet opera énekesnő, és a Tenkes kapitánya, Zenthe Ferenc színművész.
A viszontlátás láthatóan, érezhetően boldog hangulatát még örömtelibbé tette dr, Gaál Zoltán igazgató úr, több országbeli, saját készítésű, művész fotóinak bemutatása, világhírű épületekről, tájakról, amelyeket igazgató úr, földrajzi, történelmi és funkcionális szerepük szerint, saját maga kommentált, megszokott szelíd stílusában. Ezúton is köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket, és velünk töltötte az „újra találkozás” napját.
Az előadás után közösen koccintottunk a „régi-új” barátságra. Ebédeltünk, és kóstolgattuk a sok-sok finom, szemnek is gyönyörködtető süteményeket, a pogácsát, a vendégfogadó „lányok” ajándékát.
Újra elkezdődhetett az érdeklődés a személyes, az egymás családjai, gondjai, az élet minden területét érintően.
Ekkor jutott eszembe Nicholas Sparks mondása.” Ha a beszélgetést tekintjük a dalszövegnek, a nevetést a zenének, az együtt töltött időből így lesz sláger, amelyet bármikor szívesen meghallgathatunk anélkül, hogy megunnánk.”
Sétálgattunk még a salgóbányai utcákon, felmentünk a kilátóba, ahonnan nem kevesebbet láttunk, mint a tavaszi pompájában tündöklő, régi idők tanúit, a salgói és a somoskői várakat.
Délután kettő órakor búcsúpercek következtek, de mosollyal az arcunkon, mert a hevesi és nógrádi klubok tagjai már megtapasztalták, hogy ” az igazi barátságok olyanok. mint a csillagok, nem mindig láthatjuk őket, de tudjuk, hogy léteznek.
Köszönöm, hogy elolvastátok:
Szilágyi Gáborné Nógrád Adóági Klub
Az Egri Klub beszámolója és a találkozóról készült fényképek itt.
