Vasárnap volt nap-éj egyenlőség, amikor a nap 90 fokos szögben érte az egyenlítőt. Nálunk elkezdődött az őszies, hűvös idő, a reggeli harmatok, a füves területre már nem kell az automata öntözőt bekapcsolni, hisz ma reggel csupán 11 fokot jelzett az ablakba helyezett hőmérőm. Tudomásul vehetjük, hogy lassan kifordulunk a nyárból itt az ideje számot vetni az idei év tapasztalatairól:
Emlékeim szerint korábban is volt néhány nyári hőhullám, azonban az idei tartós kánikula több, mint intőjel. Igaz a tavasz késlekedésével a fagyok arattak a kiskertekben, de ez egy másik történet. A kertek már nem lesznek olyan könnyen fenntarthatóak, ezért muszáj váltani élhetőbb kertekre, időben van még lehetőségünk a változásokra, megvan hozzá a szükséges tudás és eszközpark no, meg az akaratunk.
Tudomásul kell venni, egyre inkább a szélsőségekben fogunk élni, ami jelentős károkkal jár. Csupán az a kérdés, hogy a kertjeinket a szélsőségek mennyire viselik meg. Ennek érdekében nekünk van lehetőségünk tenni valamit, ami szükségszerű.
Pár gondolat a jövőbeni tennivalónkról: kezdem azzal, hogy a füves állományt felújítanám szárazságtűrő fűfajtával, a gazdaboltokban beszerezhető, az árnyékos részre is lehet külön fűfajtát venni. Szárazságtűrő laza lombkoronájú fákat ültessünk. A gyümölcsfákat fogjuk sövény művelésűre, így a helykihasználás és a szedés is megoldott, a faiskolában lehet erre a célra válogatni.
Elválasztó sövényt is csak szárazságtűrő fajtából ültessünk, ilyen a Juniperus chinesis „Spartan”; vagy „Stritka” borókák, az Európai ciprus hazai szelekciója, a Cupressus sempervirens, nekem is ilyen van az egyik telekhatáron és ellenálló, nem támadják meg a kártevők, mint a tujákat. Ilyen még a Jegenye kínai boróka. A cserjék alatti kavicsos területet cseréljük fel, helyette mulccsal fedjük a talajt, ennek több funkciója van, a talaj tud levegőzni, a növényeket megvédjük a felforrósodó kavicstól amikor tombol a kánikula.
Az idei nyáron nagy változásnak indult a klímánk, érezhető a változás- gondolom ezt nem kell bizonyítanom. A védett Kárpát-medencénk ugyanúgy ki van téve a világméretű változásoknak, mint Hollandia (ahol a tengerszint emelkedésére is fel kell készülni), az Amazóniai esőerdő, a török riviéra, a spanyol területek, az Egyesült Államok, ezért muszáj fenntarthatóbbá tenni a kertjeinket.
Ez a tendencia évek óta egyre gyakrabban kerül szóba, tudósok is kongatják már a vészharangokat, idáig viszont mindenki elhessegette a vészjósló gondolatokat, mert nem érezte a saját bőrén. Erről beszélt a Köztársasági elnökünk, amit komolyan kell vennünk. Az idei évben tapasztaltuk amikor erdőtüzek, árvizek váltogatják egymást, mi pedig csak döbbenten állunk és nézzük televízióban a híreket világszerte történt katasztrófákról, ahogy a sok évnyi munka és a befektetett óriási összegek felemésztődnek.
Korábban már írtam a kertünkben keletkezett hasznos hulladékok komposztálásáról, az istállótrágya beszerzésének fontosságáról, ami sajnos nehézkes mert az állatállomány csökkenésével szinte lehetetlen, de egyes üzletekben kapható granulátum formában. Alkalmazzuk az őszi ásáskor és vegyük figyelembe a tervezéskor, tervezzünk vetésforgót. Remélem e kis írások ébresztőt ad a kiskertek tulajdonosainak és a hasznavehetetlen füves területeken átalakítással veteményeskert fog ellátni családokat, mert a 150 ezer hektár magyarországi füves kertet időszerű legalább fele részben átalakítani.
(Jáni Lajos)
