Az egyik klubfoglalkozáson valaki azt javasolta: mi lenne, ha a közeljövőben elutaznánk Nádasdladányba, s megnéznénk a Nádasdy-kastélyt. Mivel a tett halála az okoskodás, ezért 2026. augusztus 26-án a NAV Dél-budapesti Nyugdíjas klub tizenöt lelkes kastélybarát klubtagja a népligeti Volán pályaudvaron találkozott egymással. Volán autóbusszal az ún. tési fennsík közelében található Várpalotáig utaztunk, majd átszálltunk a Nádasdladányba induló távolsági autóbuszra. Az autóbuszokon sokat nevettünk, beszámoltunk egymásnak a nyaralással kapcsolatos élményekről, s vidáman telt az út Nádasdladányig.
A nádasdladányi buszmegálló nagyon közel van a kastélyhoz, s néhány perces séta után már a Nádasdy-kastély épülete előtt álltunk, ahol közös fotózásra került sor.
A kastélyba először a hangulatos csigalépcsőn felmentünk az emeletre, ahol az emeleti helyiségeket tekintettük meg. Az emeleten levő termek közül feltétlenül említésre méltó a grófi pár közös hálószobája, a puritán nevelőnői szoba, a második világháború utáni időszakot bemutató traktus, illetve a vadásztrófeákkal gazdagon díszített folyosók. Az emeleten különböző foglalkoztató termek is találhatók.
Ezután vezetéssel megnéztük a földszinti termeket. A helyi tárlatvezető először az Ősök csarnokába vezetett bennünket, ahol röviden mesélt a kastély építéstörténetéről. Tőle megtudtuk, hogy a középkori források 1283-ban a falut Ladan néven említik, s a 16-17. században a település elnéptelenedett. 1736-ban a falu báró Schmidegg Ferenc tulajdonába került, s az ő idejében épült fel a mai kastély helyén álló barokk nemesi udvarház. 1738-ban III. Károly király (1711-1740) Schmidegg Frigyesnek grófi címet adományozott. Harminc év múlva már gróf Schmidegg Tamás a falu földesura. 1851-ben a falut, s barokk udvarházat gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdi (II.) Lipót vásárolta meg. Ezután a helyi tárlatvető részletesen mesélt a Nádasdy család különböző tagjairól, s kiemelte báró Nádasdy Tamás (1498-1562) nádor, s felsége – Kanizsai Orsolya – személyét, a török által rettegett, s erős fekete bég néven ismert báró Nádasdy (II.) Ferencet (1555-1604), illetve feleségét – Báthori Erzsébetet. Az idegenvezető nem feledkezett meg a Wesselényi összeesküvésben részt vett, gróf Nádasdy (III.) Ferenc (1623-1671) országbíróról, illetve a Nádasdy-család többi tagjáról sem. (Vö.: Németh István: A Nádasdi család. Romanika kiadó, Budapest, 2025.). Az Ősök csarnokában a tárlatvezető felhívta a figyelmünket a Nádasdy-család vadkacsát ábrázoló címerére, a márványból készült csodálatos kandallóra, a kovácsoltvas csillárokra, illetve a Nádasdy család tagjait ábrázoló festményekre.
A hatalmas méretű nagy szalonban megtudtuk, hogy 1873-1876 között gróf Nádasdy (IV.) Ferenc Komárom vármegyei főispán és bájos felesége, Zichy Ilona grófnő az egykori barokk udvarházat kibővítette, s neogót, angol Tudor stílusban átépítette. A tárlatvezető elmondása szerint az ifjú feleség – rendkívül korai halála miatt – sajnos nem érte meg a Tudor stílusú kastély átépítésének befejezését, de személyét a kastélyban több festmény is megörökítette. A nagy szalon a korabeli társasági élet központja volt, ahol bálokra, Nádasdy-találkozókra, továbbá különböző fogadásokra került sor.
A szomszédos teremben a hölgyek részére kialakított ún. kis szalon (budoár) található. A finom eleganciával kialakított helyiség a bájos Zichy Ilona grófnő emlékét idézi, s a szobában csodálatos bútorok, márványkandalló, tükrök, dísztárgyak, illetve festmények kaptak helyet. A mellette levő kisebb méretű helyiségben gróf Nádasdy (IV.) Ferenc írószobáját találjuk, ahol a gróf a birtok ügyeit intézte. A dolgozószoba falán levő festményekről – többek között – Zichy Ilona grófnő, s a gróf Tamás nevű fivére tekint ránk.
A könyvtárat még Nádasdy Lipót Flórán (1700-1758) alapította, s a könyvtár állományát a későbbi Nádasdyak jelentős mértékben gazdagították. Gróf Nádasdy (IV.) Ferenc idején a könyveket katalogizálták, s gróf gyakran órákat töltött kedvenc könyvei között. A tárlatvezetés során megtudtuk, hogy a XX. század negyvenes éveiben az egyik Nádasdy gróf hetente két alkalommal megnyitotta a mintegy huszonötezer kötetből álló könyvtárat a falusiak előtt, akik helyben olvashatták a könyveket.
Különlegesen színfolt a kastély huszonnégy fő részére kialakított ebédlője, ahol a hatalmas étkezőasztalon káprázatosan szép étkészlet található. A falakat a vadászatokat kedvelő gróf vadásztrófeái díszítik.
A helyi idegenvezető felhívta a figyelmünket a reggelizőteremre, a biliárdszobára, a Nádasdy-emlékszobára, valamint a csodálatos vadásztrófeákra.
A tárlatvezető elmondása szerint Nádasdy Ferenc huszárfőhadnagy 1944 októberében Kiskunfélegyházánál hősi halált halt. A második világháború vége felé a kastélyba német katonaság költözött be, s a menekülő németek nem kímélték sem a kastély épületét, sem pedig annak bútorzatát. A maradék tárgyakat a megjelenő szovjet katonák vitték magukkal, illetve a falubeli lakosság hordta szét. 1945 után a kastélyban előbb szakszervezeti üdülőt rendeztek be, később pedig a falak közé a helyi tőzegtelep irodái költöztek be. Ezt követően a melléképületben cukrászda, valamint népbolt található, de itt kapott helyet a helyi rendőrőrs is, s itt alakították ki rendőrségi szolgálati lakást is. Egy időben a kastélyban óvoda, sportegyesület, varroda, de még postahivatal is működött.
A tárlatvezetést követően néhányan a kastély télikertjében madárlátta szendvicseinkből falatoztunk, miközben nézegettük a télikertben elhelyezett könyvekben levő kastélyokat ábrázoló gyönyörű fényképeket. Mások a kastélyban levő kávézót keresték fel.
Néhányan úgy döntöttek, hogy körbesétálják a kastély angolparkjában levő tavat, de a többség távolsági autóbusszal a közeli Székesfehérvárra, onnan pedig vonattal Budapestre utazott. A visszafelé vezető út a nyári élmények felidézésével, s a jövőbeli kirándulások tervezgetésével telt el.
Dr. Németh István
Dép-budapesti Klub
