2026.08.12.-én a Kelet-budapesti klub Parádsasváron járt. Szerencsére a Mátrában az időjárás kedvező volt. Nagyon kellemes kirándulás volt részünk és az ebéd is igen finom volt. Igazán kellemes élményekkel érkezett haza a csoport!
A Parádsasvári Kastély:
Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Egyetlen híresség élt: Károlyi Mihály.
Regényesen tervezett, tornyos kastély, valahogy mintha még illenék is rá a sasvár elnevezés. S talán még jobb lenne, ha úgy neveznék Sasfiókvár.? – írja az 1960-as évek elején mA Károlyi kastély a két világháború között lakatlanná vált, majd 1945 után a pusztulásnak indult kastélyból úttörőtábor lett, elzárva a külvilágtól és a látogatók szemétől. A kapuban libériás hajdú helyett úttörő sapkás gyerekek állnak őrt, s a patak két oldalán felhangzik az indiánosdit, vagy számháborút játszó úttörők csatakiáltása – Budapest -Gyöngyös-Mátra útikalauz.
Ma azonban ismét régi fényében pompázik a Károlyi kastély, immár Kastélyhotel Sasvár néven, ötcsillagos szállodaként, minden igényt kielégítő wellness szolgáltatásokkal: élmény medencével, szaunával, bowling és fallabda pályával. Kétévi felújítás után 1998 őszén nyitotta meg kapuit.
A Károlyi kastély a két világháború között lakatlanná vált, majd 1945 után a pusztulásnak indult kastélyból úttörőtábor lett, elzárva a külvilágtól és a látogatók szemétől. A kapuban libériás hajdú helyett úttörő sapkás gyerekek állnak őrt, s a patak két oldalán felhangzik az indiánosdit, vagy számháborút játszó úttörők csatakiáltása.
Mióta az úttörőket szolgálja ez a különben valóban
regényesen tervezett, tornyos kastély, valahogy mintha még illenék is rá a sasvár elnevezés. S talán még jobb lenne, ha úgy neveznék Sasfiókvár.? – írja az 1960-as évek elején megjelent Budapest -Gyöngyös-Mátra útikalauz.
Ma azonban ismét régi fényében pompázik a Károlyi kastély, immár Kastélyhotel Sasvár néven, ötcsillagos szállodaként, minden igényt kielégítő wellness szolgáltatásokkal: élmény medencével, szaunával, bowling és fallabda pályával. Kétévi felújítás után 1998 őszén nyitotta meg kapuit.
Érdekesség, hogy itt forgatták a Meseautó c. film modern változatát néhány évvel ezelőtt.
Kézművesház
Az üveggyártól felfelé indulva találjuk a Kézműves Házat, ahol a mini múzeumban munka közben is megnézhetjük az üvegcsiszolás folyamatát.
A Kézműves Házban megvásárolhatjuk a szépen megmunkált kristályokat.
A hagyományos poharak, kelyhek, vázák mellett a manapság egyre divatosabb színes kristály készletek is nagy választékban kaphatók
Csevice forrás , Parádsasvár
Az itt fakadó gyógyvizek már a múlt századokban is híresek voltak.
A pagodaszerű ivócsarnokot Ybl Miklós tervei alapján készítették, s ugyanolyan jelképe a parádi térségnek, mint a Pagoda Mátraházán, vagy a Három falu temploma a Felső-Mátrában. A csevice forrás kénhidrogént tartalmazó, szénsavas savanyúvíz már 200 éve fogyasztják gyomorpanaszok gyógyítására.
Üvegfúvó manufaktúra , Parádsasvár
A parádsasvári üvegmanufaktúra nem “csupán” a helyi üveggyártás hagyományainak újjáélesztője, de egyúttal a település egyik fontos turisztikai attrakciója is.
Parádi Tájház:
A kiállítás anyagát 2000-ben, a Millennium tiszteletére gyűjtötte össze a parádi Nyugdíjas Klub közössége, mely a településen fennmaradt, megmaradt palóc viselet és életmód tárgyi eszközeit mutatja be.
Látható egy eredeti nyoszolya (ágy) a hozzátartozó kellékekkel, eredeti parádi dunyha, párnák (fejelek), derékalj, szalmazsák, lepedő, sátorlepedők, számos vászonból készült ruha, törölközők, asztalterítők, tarisznyák, valamint a menyasszonyi kelengyeláda, mely a palóc házak egyik legjellegzetesebb, leginkább fennmaradt darabja.
Megtekinthető továbbá a palóc viselet több ruhadarabja, a sok alsószoknyás, bő ingvállas ruhák, az arany és ezüst csipke fejviselet, valamint a fekete színű ruhák, amelyeket ötven év felett hordtak a nők.
A férfiak vászon ruházata, majd a háború után elterjedt priccses nadrág, posztó mellény és még számos ruhadarab állít emléket a XIX. és XX. század első felében használt viseleteknek.
Megtekinthetőek a kenderfeldolgozás eszközei, a kendertörő, a tiloló, a gereben, a guzsaly, a motolla, a gombolyító, a csörlő, az orsó, a vetélő és a szövőszék (eszváta).
Látható a korabeli mosás eszközei (mosóteknő, mángorló, sulykoló), és a gyerekbútorok (ülcsik, etetőszék, bölcső).
Kocsimúzeum a parádi Cifra-istállóban:
A parádi Cifra-istálló pazar 19–20. századi hintók, fogatok, szánok, konflisok, fiákerek kiállítóhelye. A kiállítás keretei között betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és meg szemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit.
Az 1971-ben megnyílt Kocsi Múzeumban látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készült, de a részletes kiállítás átfogóan mutatja be a kocsik készítésének fázisait is. A kocsiszín múzeumnak berendezett termeiben a magyar kocsigyártás emlékei mellett végig követhetjük a kocsi építés teljes folyamatát is, a kerék feltalálásától, a kárpit varrásán át az elkészült, díszes, főúri hintókig. Bepillantást nyerhetünk a kapcsolódó mesterségek fortélyaiba, a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, a szíjgyártó, nyerges, kárpitos, valamint a fényező mesterségekbe.
A kocsiszínben lévő, 1971-ben a Vadászati Világkiállítás alkalmából megnyílt, a kocsigyártás történetét bemutató kiállítás termeiben megtalálhatók a kocsizás fejlődését bemutató különböző kocsifajták a parasztszekértől a legelőkelőbb hintókig. Helyet kapott itt a hajtószán, a városi szánkó, a vadászatra használt négykerekű, a konflis és a fiáker is. A kiállítás legérdekesebb tárgyai a 19-20. század jellegzetes, Magyarországon gyártott, illetve használt járművei. A különleges magyar hajtókocsik közül érdekesség az ún. cseklészi típusú, félfedeles „Eszterházy” kocsi, a fóti típusú „Károlyi” hajtókocsi és a Kölber gyártmányú „Gavallér” kocsi. Az országházi díszhintót az országgyűlés elnöke használta az 1896. évi millenniumi felvonuláson. Szmrecsányi Lajos egri érsek dísz hintóját bécsi kocsigyáros készítette. Különlegesen díszes az a hintó, amelyen Csernoch János esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás az utolsó Habsburg király, IV. Károly koronázására (1916. december 30.) a budapesti Mátyás-templomhoz érkezett.
A paraszti világ szállítóeszközt is bemutató makettek, illetve szekerek gazdagítják a tárlatot, közel teljessé téve a korabeli szállító eszközök bemutatását.
A Kocsi Múzeumban látható kiállítás átfogóan mutatja be a kocsik készítésének fázisait is. A kocsiszín múzeumnak berendezett termeiben végig követhetjük a kocsi építés teljes folyamatát is, a kerék feltalálásától, a kárpit varrásán át az elkészült, díszes, főúri hintókig. Bepillantást nyerhetünk a kocsik, hintók készítéséhez kapcsolódó mesterségek fortélyaiba, hiszen a kocsiépítés több kézműves együttes munkája, úgy mint a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, és szatler-iparágak, mely magába foglalja a szíjgyártó, nyerges, kárpitos, valamint a fényező mesterségeket is.
A látogatók a hintókon kívül történelmi jelentőségű lószerszámokat is megtekinthetnek: az 1984-es Négyesfogathajtó Világbajnokság egyéni 2. helyezését és csapat 1. helyezését elért Bárdos György négyesfogatának díszszerszáma látható, valamint istállónkban tekinthető meg Fülöp Sándor 1974. évi egyéni világbajnok négyesfogatának díszszerszáma is. A kiállított szerszámok hűen tükrözik a magyar fogathajtás hagyományait: a kézzel készített, nagy sallangos szerszámok a tradicionális magyar szerszámzat remekművei.
Az épület bal oldalában található boxos istállók munkánk során, már visszakapták eredeti funkciójukat. Magyarországon egyedülálló módon itt találkozhatnak a látogatók az őshonos magyar lófajtákkal, úgy mint a Lipicai, a Kisbéri félvér, Hucul, Nónius, Arab, Gidrán, Magyar hidegvérű és Furioso-North Star fajtájú lovakkal.
A beszámolót a Kelet-budapesti Klub krónikása
Grivant József készítette a forrásanyag a Wikipédia segítségével.
De következzen a képes beszámoló:
2026.08.12.-én a Kelet-budapesti klub Parádsasváron járt. Szerencsére a Mátrában az időjárás kedvező volt. Nagyon kellemes kirándulás volt részünk és az ebéd is igen finom volt. Igazán kellemes élményekkel érkezett haza a csoport!
A Parádsasvári Kastély:
Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Egyetlen híresség élt: Károlyi Mihály.
Regényesen tervezett, tornyos kastély, valahogy mintha még illenék is rá a sasvár elnevezés. S talán még jobb lenne, ha úgy neveznék Sasfiókvár.? – írja az 1960-as évek elején mA Károlyi kastély a két világháború között lakatlanná vált, majd 1945 után a pusztulásnak indult kastélyból úttörőtábor lett, elzárva a külvilágtól és a látogatók szemétől. A kapuban libériás hajdú helyett úttörő sapkás gyerekek állnak őrt, s a patak két oldalán felhangzik az indiánosdit, vagy számháborút játszó úttörők csatakiáltása – Budapest -Gyöngyös-Mátra útikalauz.
Ma azonban ismét régi fényében pompázik a Károlyi kastély, immár Kastélyhotel Sasvár néven, ötcsillagos szállodaként, minden igényt kielégítő wellness szolgáltatásokkal: élmény medencével, szaunával, bowling és fallabda pályával. Kétévi felújítás után 1998 őszén nyitotta meg kapuit.
A Károlyi kastély a két világháború között lakatlanná vált, majd 1945 után a pusztulásnak indult kastélyból úttörőtábor lett, elzárva a külvilágtól és a látogatók szemétől. A kapuban libériás hajdú helyett úttörő sapkás gyerekek állnak őrt, s a patak két oldalán felhangzik az indiánosdit, vagy számháborút játszó úttörők csatakiáltása.
Mióta az úttörőket szolgálja ez a különben valóban
regényesen tervezett, tornyos kastély, valahogy mintha még illenék is rá a sasvár elnevezés. S talán még jobb lenne, ha úgy neveznék Sasfiókvár.? – írja az 1960-as évek elején megjelent Budapest -Gyöngyös-Mátra útikalauz.
Ma azonban ismét régi fényében pompázik a Károlyi kastély, immár Kastélyhotel Sasvár néven, ötcsillagos szállodaként, minden igényt kielégítő wellness szolgáltatásokkal: élmény medencével, szaunával, bowling és fallabda pályával. Kétévi felújítás után 1998 őszén nyitotta meg kapuit.
Érdekesség, hogy itt forgatták a Meseautó c. film modern változatát néhány évvel ezelőtt.
Kézművesház
Az üveggyártól felfelé indulva találjuk a Kézműves Házat, ahol a mini múzeumban munka közben is megnézhetjük az üvegcsiszolás folyamatát.
A Kézműves Házban megvásárolhatjuk a szépen megmunkált kristályokat.
A hagyományos poharak, kelyhek, vázák mellett a manapság egyre divatosabb színes kristály készletek is nagy választékban kaphatók
Csevice forrás , Parádsasvár
Az itt fakadó gyógyvizek már a múlt századokban is híresek voltak.
A pagodaszerű ivócsarnokot Ybl Miklós tervei alapján készítették, s ugyanolyan jelképe a parádi térségnek, mint a Pagoda Mátraházán, vagy a Három falu temploma a Felső-Mátrában. A csevice forrás kénhidrogént tartalmazó, szénsavas savanyúvíz már 200 éve fogyasztják gyomorpanaszok gyógyítására.
Üvegfúvó manufaktúra , Parádsasvár
A parádsasvári üvegmanufaktúra nem “csupán” a helyi üveggyártás hagyományainak újjáélesztője, de egyúttal a település egyik fontos turisztikai attrakciója is.
Parádi Tájház:
A kiállítás anyagát 2000-ben, a Millennium tiszteletére gyűjtötte össze a parádi Nyugdíjas Klub közössége, mely a településen fennmaradt, megmaradt palóc viselet és életmód tárgyi eszközeit mutatja be.
Látható egy eredeti nyoszolya (ágy) a hozzátartozó kellékekkel, eredeti parádi dunyha, párnák (fejelek), derékalj, szalmazsák, lepedő, sátorlepedők, számos vászonból készült ruha, törölközők, asztalterítők, tarisznyák, valamint a menyasszonyi kelengyeláda, mely a palóc házak egyik legjellegzetesebb, leginkább fennmaradt darabja.
Megtekinthető továbbá a palóc viselet több ruhadarabja, a sok alsószoknyás, bő ingvállas ruhák, az arany és ezüst csipke fejviselet, valamint a fekete színű ruhák, amelyeket ötven év felett hordtak a nők.
A férfiak vászon ruházata, majd a háború után elterjedt priccses nadrág, posztó mellény és még számos ruhadarab állít emléket a XIX. és XX. század első felében használt viseleteknek.
Megtekinthetőek a kenderfeldolgozás eszközei, a kendertörő, a tiloló, a gereben, a guzsaly, a motolla, a gombolyító, a csörlő, az orsó, a vetélő és a szövőszék (eszváta).
Látható a korabeli mosás eszközei (mosóteknő, mángorló, sulykoló), és a gyerekbútorok (ülcsik, etetőszék, bölcső).
Kocsimúzeum a parádi Cifra-istállóban:
A parádi Cifra-istálló pazar 19–20. századi hintók, fogatok, szánok, konflisok, fiákerek kiállítóhelye. A kiállítás keretei között betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és meg szemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit.
Az 1971-ben megnyílt Kocsi Múzeumban látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készült, de a részletes kiállítás átfogóan mutatja be a kocsik készítésének fázisait is. A kocsiszín múzeumnak berendezett termeiben a magyar kocsigyártás emlékei mellett végig követhetjük a kocsi építés teljes folyamatát is, a kerék feltalálásától, a kárpit varrásán át az elkészült, díszes, főúri hintókig. Bepillantást nyerhetünk a kapcsolódó mesterségek fortélyaiba, a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, a szíjgyártó, nyerges, kárpitos, valamint a fényező mesterségekbe.
A kocsiszínben lévő, 1971-ben a Vadászati Világkiállítás alkalmából megnyílt, a kocsigyártás történetét bemutató kiállítás termeiben megtalálhatók a kocsizás fejlődését bemutató különböző kocsifajták a parasztszekértől a legelőkelőbb hintókig. Helyet kapott itt a hajtószán, a városi szánkó, a vadászatra használt négykerekű, a konflis és a fiáker is. A kiállítás legérdekesebb tárgyai a 19-20. század jellegzetes, Magyarországon gyártott, illetve használt járművei. A különleges magyar hajtókocsik közül érdekesség az ún. cseklészi típusú, félfedeles „Eszterházy” kocsi, a fóti típusú „Károlyi” hajtókocsi és a Kölber gyártmányú „Gavallér” kocsi. Az országházi díszhintót az országgyűlés elnöke használta az 1896. évi millenniumi felvonuláson. Szmrecsányi Lajos egri érsek dísz hintóját bécsi kocsigyáros készítette. Különlegesen díszes az a hintó, amelyen Csernoch János esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás az utolsó Habsburg király, IV. Károly koronázására (1916. december 30.) a budapesti Mátyás-templomhoz érkezett.
A paraszti világ szállítóeszközt is bemutató makettek, illetve szekerek gazdagítják a tárlatot, közel teljessé téve a korabeli szállító eszközök bemutatását.
A Kocsi Múzeumban látható kiállítás átfogóan mutatja be a kocsik készítésének fázisait is. A kocsiszín múzeumnak berendezett termeiben végig követhetjük a kocsi építés teljes folyamatát is, a kerék feltalálásától, a kárpit varrásán át az elkészült, díszes, főúri hintókig. Bepillantást nyerhetünk a kocsik, hintók készítéséhez kapcsolódó mesterségek fortélyaiba, hiszen a kocsiépítés több kézműves együttes munkája, úgy mint a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, és szatler-iparágak, mely magába foglalja a szíjgyártó, nyerges, kárpitos, valamint a fényező mesterségeket is.
A látogatók a hintókon kívül történelmi jelentőségű lószerszámokat is megtekinthetnek: az 1984-es Négyesfogathajtó Világbajnokság egyéni 2. helyezését és csapat 1. helyezését elért Bárdos György négyesfogatának díszszerszáma látható, valamint istállónkban tekinthető meg Fülöp Sándor 1974. évi egyéni világbajnok négyesfogatának díszszerszáma is. A kiállított szerszámok hűen tükrözik a magyar fogathajtás hagyományait: a kézzel készített, nagy sallangos szerszámok a tradicionális magyar szerszámzat remekművei.
Az épület bal oldalában található boxos istállók munkánk során, már visszakapták eredeti funkciójukat. Magyarországon egyedülálló módon itt találkozhatnak a látogatók az őshonos magyar lófajtákkal, úgy mint a Lipicai, a Kisbéri félvér, Hucul, Nónius, Arab, Gidrán, Magyar hidegvérű és Furioso-North Star fajtájú lovakkal.
A beszámolót a Kelet-budapesti Klub krónikása
Grivant József készítette a forrásanyag a Wikipédia segítségével.
De következzen a képes beszámoló:
